2019.10.27. 07:00
Az új nemzedék már a kiteljesedésre hajt
Az Alfa generációra, vagyis a 2010 után születettekre nemcsak az elmagányosodás, a digitális bezárkózás veszélye les, de vélhetően az álláspiacon is hamar nehézségekbe ütköznek majd.
A mai fiataloknak legfontosabb az inspiráló munkahelyi környezet és a karrier
Forrás: Shutterstock
Felnőtteket megszégyenítő magabiztossággal lép ki a világba az új nemzedék, de ez a magabiztosság, ami gyakran átcsap nihilizmusba, megtalálható az Y és Z generációban is. Jelenleg hat kategóriába szokták sorolni a nemzedékeket: a „veteránokra”, vagyis az 1940 előtt születettekre, a „baby boom” generációra, vagyis a 1940–60 között születettekre, az X generációra, ami az 1960–85 között születetteket jelzi, az Y generációra 1999-ig, a millenniumi Z generációra, vagyis a 2000-ben és utána születettekre és végül a 2010 után született Alfa generációra.
A „digitális babák”, vagyis az Alfa generáció eltérő hozzáállása a feladatok elvégzéséhez, így a későbbiekben a munkához azt fogja eredményezni, hogy a munkaerőpiacnak bizony lépést kell tartani az új trendekkel. Már a Z generáció sem elsősorban a „megélhetési munkavállaló” szerepét tölti be. A digitális világba beleszületett fiatalok elsődleges szempontja a munkavállalás során, hogy tudjon azonosulni a cég szellemiségével és kézzelfogható előrelépésre legyen lehetősége, lehetőleg minél hamarabb. A Z generáció szenvedélyesen tudja űzni a munkáját, ha úgy érzi, ki tud teljesedni benne.
Magyarországon egyelőre a youtuberek, vloggerek és influenszerek világa meglehetősen szűkös. Az Alfa generáció lesz az, amelyik ezt a teret ki fogja szélesíteni. Míg hazánkban egyelőre gyerekcipőben járnak ezek a szakmák, külföldön komplett csapatokat mozgat meg és ad munkát ez a fajta álláspiac.
Fotó: Shutterstock
Hogy mit is csinálnak az influenszerek? A marketing, sales, média területeit fésülik össze a közösségi médiával. Hirdetésekből szerzik a bevételt, tartalmakat állítanak elő, és rajongóbázist gyűjtenek. A név lesz maga a brand, és az arc, amit a követők látnak, abból a korosztályból való, amelyik generációt meg akarják szólítani, és mivel eszük ágában sincs a 2000 előtt születetteket megszólítani, így egyértelműen a Z és az Alfa generáció képviselteti magát ebben a szakmában.
Az idősebb generáció szemében ez nem munka, mégis az arc, név, brand mögött komoly pr-, marketing-, sales-, gazdasági tevékenységek, tárgyalások folynak, szerződések köttetnek, folyamatosan monitorozzák a követőket, és nem utolsósorban mindig megfelelnek az aktuális világtrendeknek, ehhez pedig folyékony angol nyelvtudás társul. Ezek a tapasztalatok pedig már most is nagy előnyt jelentenek a munkaerőpiacon.
A munkaadók nagy feladata hamarosan az lesz, hogy az elvégzendő feladatokat összevonják, projektekké alakítsák, összefüggésekben gondolkozzanak, hogy az új generáció projektorientált, csapatjátékos munkastílusa kiteljesedhessen. A Z és Alfa generáció már pontosan tudja, hogy az életútjuk nincs kikövezve, bármikor válthatnak pozíciót, és bármibe belekezdhetnek, amihez kedvük tartja, ugyanis a digitális világ az ő lábuk előtt
hever.
Változó munkavállalói prioritások
A rugalmas munkavégzés, stabilitás és az alapfizetés a legfontosabb munkahely-választási tényezők a jövő munkavállalói számára – olvasható a PwC Magyarország felmérésében.
2019-ben több mint 37 ezer fiatalt kérdezett meg a PwC a munkavállalási preferenciákról; a felmérésben részt vevők 51 százaléka felsőoktatásban, míg 21 százalékuk középiskolában tanul, 27 százalékuk pedig dolgozik.
Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a teljesítményalapú honoráriumnál vonzóbb a fix, kiszámítható alapbér, és meghatározó a közvetlen felettes vezetői stílusa is a 16–28 éves korosztály számára.
A kutatásából kiderül, hogy a válaszadók döntő többsége (96 százalék) utánanéz a cégnek, mielőtt beadja jelentkezését. A fiatalok 63 százaléka szívesen dolgozna multinacionális vállalatnál, míg 28 százalékuk start-upnál is elhelyezkedne. A megkérdezettek mindössze alig több mint ötöde (21 százalék) vélte úgy, hogy az állami szféra is vonzó munkavállalási lehetőség.
A 25 év alatti válaszadók 94 százaléka megfontolná az országon belüli költözést. Csongrád megyében a legnagyobb azoknak az aránya (78 százalék), akik szívesen maradnának jelenlegi lakóhelyükön, míg Heves megyében csak 54 százalék.
Egyéb munkahely-választási preferenciákat illetően is láthatóak régiók közötti különbségek: a vállalatnál kapott szakmai képzés például Hajdú-Bihar megyében az ötödik legfontosabb szempont, addig a fővárosban mindössze a tizedik. (MTI)
