Törlesztési moratórium: az adósoknak idén már nem kell fizetniük a hitelüket

Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője emlékeztetett: az adósoknak a koronavírus-járvány miatt ez év december 31-ig nem kell fizetniük hiteleik törlesztőrészletét. A kormány a járvány alakulásától függően később akár meg is hosszabbíthatja a moratóriumot. Nem kell külön kérni a banknál a törlesztés felfüggesztését, az automatikusan életbe lépett.

A fizetési stop nemcsak a lakáshitelekre, hanem valamennyi, legkésőbb idén március 18-ig folyósított lakossági és vállalati hiteltípusra, sőt, a munkáltatói kölcsönökre is vonatkozik.

Ha valakinek a felfüggesztés alatt lejárna a hitele futamideje, akkor sem kell teljesítenie, bankjának vagy pénzügyi vállalkozásának ez esetben is meg kell várnia a vészhelyzet feloldását a követelésével.

Binder Istvántól megtudtuk azt is, a kormány jogszabályban írta elő, hogy az ügyfelek havi törlesztőrészlete a fizetési felfüggesztés lezárulta után sem nőhet. A törlesztés nélkül eltelt hónapok kamatait és díjait a bankok nyilvántartják, és ezek összegét a veszélyhelyzet feloldása után arányosan úgy osztják szét, hogy közben a törlesztőrészlet nem emelkedhet az eredeti törlesztőrészlet fölé. Ezzel megnő a hitel futamideje, méghozzá a törlesztés nélkül töltött időtartamnál (átlagosan néhány hónappal) hosszabb idővel.

Az adósoknak kedvező szabályozás az is, hogy a törlesztési stop alatt meg nem fizetett kamatok nem növelik a tőketartozást. A moratórium alatt nem megfizetett törlesztések fogyasztásra is használhatóak, így nem kell hozzányúlni az esetleges megtakarításokhoz. Az elmaradt törlesztéseket természetesen a veszélyhelyzet elmúltával meg kell fizetni, azt nem engedik el, de e megoldásokkal nem nő a törlesztőrészlet az eredetihez képest.

A lakáshitelnél a futamidő-hosszabbítást ráadásul nem kell közjegyzői okiratba foglalni, emiatt tehát nem merül fel pluszköltség. Egyszerűen a korábbi hitelszerződés e megváltozott feltételekkel is érvényben marad.

Amennyiben viszont úgy gondolja az ügyfél, hogy továbbra is tudja fizetni a részleteket (mert az élethelyzete nem változott meg), természetesen joga van továbbra is az eredeti feltételekkel tovább fizetni a havi törlesztőrészletet. Ha a hitelnyújtó havonta automatikusan levonta a számláról a törlesztőrészletet (csoportos beszedés), jelezni kell felé, hogy továbbra is fizetni szeretné a hitelt.

Az MNB felügyeleti szóvivője felhívta a figyelmet arra is, hogy kérdezzünk rá a bank, pénzügyi vállalkozás telefonos ügyfélszolgálatánál, vagy nézzünk utána honlapjukon, hogy ennek mi a hivatalos módja (több banknál már elérhető az erre szolgáló hivatalos nyomtatvány, illetve telefonon, elektronikus úton is lehet ezt jelezni)! A személyes ügyintézés helyett lehetőleg válasszuk inkább az elektronikus csatornát vagy a postai utat. Ha eddig mi magunk utaltuk vagy fizettük be a törlesztőrészleteket, a megszokott módon folytathatjuk tovább a fizetést.

Amennyiben esetleg úgy dönt az adós, hogy most nem hagyja abba a banki tartozás fizetését, ám később rosszabbra fordulnának anyagi körülményei, a járványügyi veszélyhelyzet fennállta alatt bármikor dönthet a törlesztés felfüggesztésről. Ekkor a veszélyhelyzet még hátralévő időszakára mentesül a törlesztőrészlet megfizetése alól. Az addig befizetett törlesztőrészletet azonban ilyenkor már nem lehet visszakérni: azt a bank időközben lekönyvelte, hiteltörlesztésként elszámolta.

A törlesztési moratórium kiterjed a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevők esetén a bérletidíj-fizetésre és a vételár-részletfizetésre is, azaz ezeket is csak később kell megfizetni. A már korábban felmondott vagy végrehajtás alatt lévő, korábbi hitelekre viszont nem vonatkozik a felfüggesztés (ezeknél ugyanis már nem banki hitelekről, hanem megszűnt szerződések utáni követelésekről van szó).

Ami a hitelkártyákat illeti, a fizetési moratóriumot csak a 2020. március 18. napján 24 órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni: fontos tehát kiemelni, hogy az úgynevezett rulírozó (például hitelkártya, folyószámlahitel), illetve a szakaszos folyósítású, szakaszosan lehívható kölcsönök tekintetében a 2020. március 18. után folyósított vagy lehívott összegeket nem érinti a moratórium, fogalmazott lapunknak Binder István.

A fizetési moratóriumra vonatkozó kormányrendelet a futamidővel rendelkező konstrukciókra állapít meg rendelkezéseket. A futamidővel nem rendelkező hitelek március 18-áig már felvett összegei esetén az MNB értelmezése szerint a moratórium lezárultát (jelenleg: 2020. december 31.) követően válik esedékessé a visszafizetés (figyelemmel arra, hogy a moratórium alapján a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik).

Az MNB azonban – a jogalkotó céljával összhangban – elvárja a futamidővel nem rendelkező termékek esetén is, hogy az ezekből eredő elmaradt kamatbevételek moratóriumot követő rendezése se egyszeri törlesztéssel, hanem hosszabb időszakra szétosztva valósuljon meg. A cél ebben az esetben is az, hogy a visszafizetés ne jelentsen a hitelfelvevők számára aránytalan terhet.

Tekintettel arra, hogy a hitelkártyák, folyószámlahitelek esetében jellemzően kisebb hitelösszegekről van szó, elfogadható, ha ez az időszak például – a bankszektor által javasolt – 12 hónap lenne.

Az MNB álláspontja szerint a moratórium alatt felhalmozódó kamat a hitelkereten belül úgy kell szerepeljen, hogy arra a moratórium lejáratát követően kamat nem számítható fel, amennyiben azt az ügyfél a moratórium lejártát követő időszakban havonta, részletekben megfizeti. Amennyiben azonban az ügyfél a moratórium lejáratát követően esedékessé tett felhalmozódott kamatrészletet nem fizeti meg a megegyezés szerinti határidőben, úgy arra már számítható kamat.

Amennyiben egy bank eltérne a fizetési moratóriumra vonatkozó jogszabályi előírásoktól, az ügyfélnek első körben bankjánál, ennek elutasítása, válasz nélkül hagyása, illetve anyagi jogvita esetén az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületnél, fogyasztóvédelmi jogszabály megsértése esetén (ilyen például, ha az ügyfél panaszára 30 napig nem válaszol a bank) az MNB ügyfélszolgálatán tehető panasz.