Pásztorünnep a Szent György-nap

– Máig ünnep számunkra a Szent György-nap, szövetségi szinten megtartjuk. A járvány előtt ilyenkor a hódmezővásárhelyi állattenyésztési napokon jött össze a szakma, ahol juhásztalálkozót és juhászversenyt tartottunk. A hagyományt őrizzük, de már nem Szent György napján hajtunk ki – mondta ifj. Csomai Géza, az Imár Bt. ügyvezetője.

– A legeltetés az állattartás hagyományos és természetes módja, a környezettel is ez áll összhangban. Ez a tartás egybeesik a gazdasági érdekeinkkel, hiszen mi abból indulunk ki, hogy az állat akkor termel legjobban, akkor lesz egészséges és hosszú életű, ha lehetőleg mindent megadunk neki, amire szüksége van. Szüksége van mozgásra, jó minőségű legelőre és takarmányra, nyugalomra. Mi komplexen gazdálkodunk. Foglalkozunk növénytermesztéssel is, mert kell a takarmány az állatainknak. Bár a növénytermesztés jövedelmezősége jobb, de a Magas-Bakonyban nincsenek gabonatermesztésre igazán alkalmas, értékes területek, ráadásul akkora a vadnyomás a földeken, hogy kerítés nélkül a gabonatábla könnyen vadlegelő lesz – mondta el lapunknak ifj. Csomai Géza, az Imár Bt. ügyvezetője, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnökségi tagja, a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének elnöke.

Az állattenyésztésben az új gazdasági év a legeltetés indulásával kezdődik. A Magas-­Bakonyban a szarvasmarhák villanypásztorral kerített három–öt hektáros szakaszokon legelnek, a lelegelt területeket ápolják. A birkákra pásztor felügyel, aki kutyájával 500–1500 állatot gondoz.

– Ha a legelő már legeltethető, akkor kihajtunk. Ez ritkán történik meg Szent György-nap előtt, mostanában inkább utána. Mi tizenegy éve foglalkozunk húsmarhával, de egyre inkább május közepére tolódik a legeltetési szezon kezdete. Lassan minden év olyan, mint az idei: az elmúlt napokban esett eső, ami nagyon jó, de előtte hónapokig semmi. Most talán beindul a növekedés. Azt szokták mondani, hogy tavasszal a füvet kalapáccsal sem lehet visszaverni, de nem mindegy, hogy milyen hozammal jön az a fű, mert ha lelegeltetjük, újra kell sarjadnia. Mi nagyon figyelünk a legelők karbantartására, hiszen az egész gazdálkodást erre alapozzuk. Inkább úgy alakítjuk az állatállományt, hogy több legyen a legelőnk, mint amennyi az állatok száma miatt szükséges. Ha aszályos, gyenge év van kis fűhozammal, akkor is legeltetni kell, és a téli takarmánynak is bőven meg kell lennie. A gazdálkodásban szinte a legnehezebb feladat, hogy megtaláljuk azokat az embereket, akik odafigyelnek, tudnak legeltetni, értenek az adott fajhoz. Ezt lehet nagyon jól is csinálni és nagyon rosszul is, de csak jól érdemes – hangsúlyozta ifj. Csomai Géza.