A szilveszteri menü egyik legnépszerűbb eleme a virsli, a juhbeles a favorit

Albrecht János, a veszprémi Albrecht Hús Kft. vezetője a Naplónak nyilatkozva elmondta, a keddi ónos eső és az ezzel járó nehézkes közlekedés miatt a szokásostól elmaradt a december 28-i forgalom, a dömpinget így 29-re és 30-ra várták, a tapasztalat ugyanis az, hogy szilveszter napjára már a többség beszerzi a pezsgőt, a virslit és a bőrös malacot. Kifejtette, évről évre a juhbeles bécsi és frankfurti virsli a legkapósabb, míg a műbeles virsli iránt elenyésző a kereslet.

A Pápai Hús Kft. tájékoztatása szerint már a karácsony előtti napokban érezhetően nő a kereslet a virsli iránt, majd a forgalom a szilveszter előtti napokban csúcsosodik ki. A legnépszerűbb termék ilyenkor a juhbeles virsli, illetve a frankfurti és a bécsi virsli. Emellett a cég palettáján már vegán frankfurti virsli is szerepel. Megtudtuk, hogy a koronavírus-járvány hatására tavaly nem csökkent a virsli forgalma, és erre idén sem számítanak, az árak pedig a tavalyi szinten mozognak. 

A Magyar Élelmiszerkönyv a virsli megnevezés használatát minimális fehérjetartalomhoz, valamint maximált zsír-, víz- és sótartalomhoz köti. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minden évben a virslik laborellenőrzésével zárja fogyasztóvédelmi vizsgálatait. Idén húsz húskészítmény összetevőit és a virsli megnevezés feltüntetésének előírásszerűségét ellenőrizték. 

Az elmúlt időszak tapasztalatai kedvezőek voltak, 2018-tól 2020-ig – az éjféli visszaszámlálást idéző sorminta szerint – rendre három, kettő, egy hibára bukkantak. Idén öt helytelen jelöléssel találkoztak. 2021-ben két termék zsírtartalma magasabb volt a megengedhetőnél, ezek így a továbbiakban nem árusíthatók virsliként. További két hentesáru esetében a címkén szereplő tápértékadatok nem egyeztek meg a laborban mért mutatókkal. Az egyikben zsírból volt több a csomagoláson jelzett mennyiségnél, a másiknak a zsírtartalma lefelé, fehérjetartalma felfelé tért el a tájékoztatástól. Ritkaságszámba menő, különös hibát ejtett az ötödik elbukott virsli forgalmazója. A termék tényleges sótartalma megfelelt az előírásoknak, ennek ellenére a feliratban a megengedettnél magasabb értéket szerepeltettek. A kifogásolt virslik gyártóival szemben megtévesztő tájékoztatás és az előírások be nem tartása miatt fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult. A jelölési hibás termék csak akkor forgalmazható, ha a címkén tévesen feltüntetett értéket a valós mennyiségre javítják. 

Az élelmiszerkönyvben meg­engedett legmagasabb zsírtartalmat felülmúló árucikk virsli megnevezéssel nem, helyette egyéb húskészítményként árusítható. A vizsgálati eredményeket összegző táblázat a fogyasztóvédelmi honlapon érhető el.