2023.01.09. 11:30
A bor az isteni bőkezűség jelképe
A János-napi borszentelés hagyománya ma is él az ország bortermelő vidékein, ahogy azt a minapi sümegi példa is alátámasztja.
Sör László nagymester úgy fogalmazott, hogy a bor az isteni bőkezűség jelképe, amely a szőlőtő és az emberi munka gyümölcse Fotó: Szijártó János/Napló
Fotó: Bartus Robert Levente
A borszentelést a Pannon Császári és Királyi Borlovagrend rendezte meg, Sör László borrendi nagymester vezetésével János-nap alkalmából. A tagok ünnepélyes szentmisén vettek részt a plébániatemplomban, ahová magukkal vitték saját készítésű boraikat, amelyre az áldást kérték. A hagyományok szerint a szentelt bornak ugyanis olyan erőt tulajdonítottak, amivel akár a beteg embert és állatot is lehet gyógyítani. Mint azt Sör László nagymester hangsúlyozta, a bor az isteni bőkezűség jelképe, amely a szőlőtő és az emberi munka gyümölcse. Mi pedig hálásak vagyunk, hogy az Úr ránk bízta e művét, s a hála mellett bizony ott egy másik érzés is, hiszen, ha a bor eszünkbe jut, s megkóstoljuk, az öröm is megjelenik az ember életében. Ezen a napon nemcsak Isten ajándékát ünnepeljük, hanem a szőlészek-borászok munkáját, s azt, hogy a szakemberek dolgozhattak – tette hozzá.
A szentmisén a gazdák borait Nagy József kanonok szentelte meg, majd a borlovagrend tagjai közösen elfogyasztott vacsora mellett kóstolhatták meg egymást borait.