Egyedi, új, csak a Pannon Egyetemre jellemző szakok

- Ön régóta kapcsolatban áll a Pannon Egyetemmel, Gaál Zoltán egykori rektorral is dolgozott együtt, a kuratórium munkáját jól ismeri. Komoly kapcsolati hálót épített ki oktatási, gazdasági és civil szervezetekkel, politikai döntéshozókkal a nagykanizsai felsőoktatás fejlesztése érdekében. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöki posztja után most a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke lett, Navracsics Tibor után folytatja a munkát. Más, több, nehezebb feladat vár önre?

- Nagyon hálás vagyok annak a megkezdett munkának, amit Navracsics Tibor miniszter úr a kuratórium vezetőjeként elindított. Azért is örülök ennek a lehetőségnek, mert amit a magyar kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer átalakítása kapcsán az elmúlt években megtanultam, most van lehetőségem, hogy egy földrajzilag, szakmailag átláthatóbb, szűkebb környezetben, a gyakorlatban is bizonyítsam, hogy az jól értelmezhető a Pannon Egyetem életében. A kutatási, fejlesztési, és innovációs (kfi) rendszer jól értelmezhető az egyetem működésében, az egyetem egyszerre vesz részt az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés és innovációs területeken. Áthatja a társadalmi, gazdasági környezetét, hatással van a humánerőforrás-ellátásra, a jövő tervezésre, arra, hogy milyen iparágak jönnek létre a térségben, a kulturális, társadalmi gondolkodásra, az értelmiségi lét megteremtésére. Ugyanezeket az elemeket alapoztuk meg a magyar kfi-rendszerben is. Hasonló szerepben gondolom a kuratóriumi feladatokat, segítünk a nagy stratégiai kérdések megválaszolásában.

- Hogyan látja az egyetem finanszírozását, gazdasági helyzetét? Hazai és nemzetközi kutatási pályázatok, ipari együttműködés vagy mindkettő?

- A Pannon Egyetem gazdasági helyzete jó. Nagyon sok év után úgy indulhatott el a 2022-es és 2023-as év tervezése, hogy az alapműködésre, az infrastruktúra, a humán erőforrás fenntartására az állam biztosítja a forrásokat. Minden egyéb fejlesztései forrást arra fordíthat az egyetem, amire megkötötték a szerződéseket. Az államnak soha nem látott mértékű fejlesztési terve van az egyetemek tekintetében, most éppen az intézmények, épületek energetikai felújítása zajlik.

- Az egyetem vezetői sajtótájékoztatón úgy fogalmaztak, soha nem látott mértékű fejlesztés folyik.

- A veszprémi után folytatódnak a munkák a nagykanizsai és a zalaegerszegi kampusz felújításával, a kőszegi kampusz fejlesztésével is foglalkozni szeretnénk. Fontosnak tartom a Pannon Egyetem körforgásos gazdasági átállásban tervezett szerepét, ami egy tudományos és technológiai park formájában jelenik meg, amiről kormánydöntés is született.

- Mi a tudományos-technológiai park lényege?

- Az egyetem összpontosítja a kutatási, fejlesztési képességeit ebben a témában. Több száz szakember biztosítja, hogy ebben az új iparágban a fő szereplők megtalálják az egyetemet és a környezetében maradjanak annak érdekében, hogy a technológiai és kutatási-fejlesztési tudást minél gyorsabban és olcsóbban megszerezzék. A modern ipar fejlesztésének ma két lehetősége van: vagy egy multinacionális vállalat hozza létre, vagy az egyetem mágnesként vonzza az értékes ipari szereplőket.

- Említette a különböző kampuszokat. Ön szerint milyen az egyes telephelyek közötti együttműködés jövője?

- A legfontosabb, hogy béke van. Minden kampusznak megvan a saját feladata, elkezdődött a specializáció. Erősíteni kell, hogy minden kampusz legyen valamiben kiváló és szolgálja ki a saját társadalmi, gazdasági környezetének igényét.

- Erőteljesen csökken az egyetemre jelentkező diákok száma. Mit lehet tenni a csökkenés megállítására, a trend megfordítására?

- A legfrissebb adatok alapján szerencsére megfordult a trend, több mint 50 százalékkal több hallgató jelentkezett a Pannon Egyetemre, mint az előző évben. De mi sokkal több hallgatót szeretnénk. Erre két út van. A magyar hallgatók esetében olyan unikális szakok indítása, ami nincs máshol. Jó példák erre az idén induló körforgásos mérnök és körforgásos közgazdász szakok, Közép-Kelet Európában nincs hasonló. A másik út, hogy minél több angol nyelvű képzést, minél színesebb képzési formában hirdessen meg az egyetem.

- Az egyetem jelenlegi képzési rendszerében mekkora a külföldi diákok részaránya?

- Három, négyszáz hallgató, a hallgatók hat-hét százaléka, ezt az arányt jó lenne húsz százalékra emelni. Közel harminc angol nyelvű szakot képes tanítani a Pannon Egyetem. Jó volna kihasználni az angol nyelvű képzéseinket.

- Az oktatói kiválósági rangsorban az egyetem évről évre előkelő helyen szerepel, második, a hallgatók tudásszintje, motiváltsága azonban alacsony. Mi a megoldás?

- A fő kérdés az egyediség. A magyar és nemzetközi hallgatók megtalálásban fontos az egyedi, új, csak a Pannon Egyetemen jelen lévő szakok kínálata. Figyelni kell a felzárkóztatásra, a lemorzsolódás aránya is fontos kritérium a finanszírozásban. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy aki a Pannon Egyetemet választja, annak legyen végzettsége, ne vesszenek el a tanulmányai.

- Milyen a kuratórium kapcsolata az egyetem vezetésével?

- Navracsics Tibor miniszter úr jól kijelölte az irányt, a kuratórium és az egyetem menedzsmentje partnerei egymásnak. A kuratórium abban érdekelt, hogy az állam által megfogalmazott elvárt teljesítményt minél magasabb szinten teljesítse. Nagy stratégiai ügyekben támogatni szeretnénk az egyetemet. Négy stratégiai kérdés van. Az egyik az említett nemzetközi térben való erősödés: sokkal több külföldi hallgató, színesebb képzési kínálat, jelenléti és online oktatással és fontos minél több külföldi oktatót a Pannon Egyetemre csábítani. A második a térség gazdasági, társadalmi szereplőinek a megszólítása és kiszolgálása, bár ebben a Pannon Egyetem eddig is nagyon jó volt. A gazdasági szereplők érezzék azt, hogy van lehetőségük hova fordulni, amikor kutatás-fejlesztési kérdéseik vannak vagy humán erőforrás-utánpótlásra van szükségük. A harmadik annak a képességnek a fejlesztése, hogy a Pannon Egyetem jól működő tudáshasznosító szervezetté váljon. Azoknak a fejlesztések, kutatás-fejlesztési eredményeknek, amik a Pannon Egyetemen születnek, minél nagyobb és minél gyorsabb piaci és társadalmi hasznuk keletkezzen. Ennek a kultúrának a megteremtése elkezdődött a Pannon Egyetemen. A negyedikről szintén beszéltünk, a kampuszok megerősítése, specializálódása, úgy, hogy az intézmény sikeres maradhasson. A kampuszok között okos munkamegosztásra van szükség. Hiszek abban, hogy a modern egyetem a modern gazdaság alapja, a kettő nincs egymás nélkül. Egyre inkább tudásintenzív iparágak születnek, ahhoz szükséges az egyetem.

- Milyen gyakran jön Veszprémbe?

- Kuratóriumi üléseket havonta egyszer tartunk, én viszont elég sokat, hetente több napot leszek Veszprémben vagy a különböző kampuszokon.