Hamarosan egy számjegyű lehet az infláció

– Ha kihívásokról beszélünk, akkor alapvetően a 2023-as gazdasági és költségvetési helyzetet számunkra három tényező határozza meg – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. – Egyrészt az előző időszakban, 2020-ban és 2021-ben a koronavírus-járvány és annak a gazdasági hatásai, amelyek ugyan a magyar gazdaságot csak kisebb mértékben viselték meg, mint a dél-európai gazdaságokat, de összefüggését tekintve nagyjából azt állapíthatjuk meg, hogy minél kitettebb volt egy gazdaság a turizmusnak, minél nyitottabb volt egy gazdaság a szolgáltatószektornak, annál inkább megviselte a koronavírus-járvány. Ám minél inkább a hagyományos gazdasági szerkezetet tartotta elsődlegesnek, azaz a mezőgazdaság és ipar meghatározó volt a gazdaság szerkezetében, annál ellenállóbbnak bizonyult a gazdaság, az ország. A magyar gazdaság ebből a szempontból meghálálta azt az iparfejlesztési politikát, amely 2010 óta nagyon tudatosan zajlott. Ezen belül is elsősorban az autóipart, a német autóipart és az ehhez kötődő iparágakat és beszállítókat, területiségét tekintve pedig a hagyományos északnyugat-magyarországi dominancia mellett egy északkelet felé húzódó befektetési sáv kialakítását jelentette, amelynek az eredményei most már világosan látszanak. 

– A másik tényező, amely meghatározó számunkra, az az orosz–ukrán háború, amelynek következtében egyrészt az energiaárak elszabadultak, ezáltal a költségvetés pozíciója jelentősen romlott. Ami nehézségünk ma a költségvetési politikában adódik, az kizárólag az energiaárak elszabadulásának a következménye, ami körülbelül 4000 milliárd forintos többletterhet rótt a költségvetésre. Most a gáz és az olaj világpiaci ára éppen mérséklődni látszik, de nincsenek olyan illúzióink, hogy vissza tudunk térni a békeidők energiaáraira. Specifikus modelljelenség az infláció. Magyarország jelenleg a legmagasabb inflációval sújtott ország az Európai Unión belül, aminek furcsa módon úgy lettünk áldozatai, hogy a mi gazdaságunk az egyik legnyitottabb az Európai Unió felé. Következésképpen minden olyan inflációs hatás, amely Európában megjelent, az direktben érintette, közvetlenül merítette a magyar gazdaságot, ráadásul úgy, hogy a magyar gazdaságnak szerkezetéből adódóan nagyon erős az importkitettsége – foglalta össze Navracsics Tibor a világgazdasági folyamatokat és azok hatásait hazánk szemszögéből.

Az európai uniós forrásokról elmondta, azok a magyar gazdaság számára létfontosságúak, hiszen összességében 2027 végéig 20 ezer milliárd forintot jelentenek. A jól ismert programokhoz (Ginop, Top, Ikop, Keop, Efop stb.) most jön a Dimop, ami egy digitális megújulási program. Ugyanakkor van egy körülbelül 4-5 ezer milliárd forintos agrár- és vidékfejlesztési csomag, ami egyébként már folyamatosan érkezik is. És van a másik „nagy kosár", az úgynevezett helyreállítási alap, aminek egy körülbelül 2300 milliárd forintos csomagja érkezik támogatásként. Ez olyan pénzeszköz, amit nem kell visszatéríteni az Európai Bizottságnak.

– Március végéig kell azzal kapcsolatban nyilatkoznunk, hogy ennek a helyreállítási alapnak a másik részét, az úgynevezett hitelrészt fel kívánja-e venni a magyar kormány – tudatta Navracsics Tibor. – A kormány azt vállalta, hogy az összeg 48 százaléka energetikai beruházásokra, az úgynevezett zöld átmenetre megy. Ez jelenti az infrastruktúra megújítását, az energetikai piaci kapcsolatok újraépítését és a több lábon állás megvalósítását, de jelenti ez lakossági, vállalkozói, kisvállalkozói, energetikai beruházások finanszírozását is, tehát napelem, szélerőművek és a többi megújuló alternatív energiakapacitás kiépítését is. 

Kiderült az is, március végén jár le az a határidő, ameddig az Országgyűlésnek el kell fogadnia azt az igazságszolgáltatási reformcsomagot, amely a bizottság elképzelései szerint további garanciákat tartalmaz az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Ezt követően április-májusra ígérte az Európai Bizottság, hogy értékeli a magyar kormány által tett lépéseket, ami optimális esetben azt jelenti, hogy a három operatív program esetében is megszűnhet az 55 százalékos felfüggesztés. 

– Nagyjából azt mondhatjuk, hogy most is az uniós források egyharmada a gazdasági növekedést közvetlenül ösztönző és a vállalkozásokat támogató operatív programokra megy el – fogalmazott a miniszter. – Másrészt a mi célunk a területi kohézió vagy a területi kiegyenlítés elérése a gazdaságfejlesztés révén is. Magyarországot, bár mi úgy gondoljuk, hogy ez egy viszonylag kicsi területű és meglehetősen homogén ország, valójában hihetetlenül nagy területi egyenlőtlenségek jellemzik. Ha az Európai Unió egy főre eső nemzeti össztermékének átlagát 100-nak vesszük, akkor Budapest 156 százalékon áll, és a 2004-es 129 százalékról ment fel 150 százalékra, tehát Budapest egyértelműen húzza a versenyt és húzza ma Magyarországot is maga után. Sajnos ma azt mondhatjuk, hogy a magyarországi régiók három kivételtől eltekintve – Budapest, a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl – mind a felzárkóztatandó, egyben az Európai Unió legszegényebb régióinak csoportjába tartoznak, tehát az elkövetkező időszakban egyrészt kötelezettséget kellett vállalnunk arra, hogy az európai uniós források kétharmad része ezekbe a régiókba megy, másrészt pedig nekünk is alkalmassá kell tenni a fejlesztéspolitikát annak érdekében, hogy ezeket a területi különbségeket csökkenteni tudjuk. 

Mint mondta, minden befektetési mutató azt jelzi, hogy a külföldi tőke most is elsősorban az Észak-Dunántúlt keresi, ami csak akkor megy tovább, ha határozott ösztönzést kap a kormánytól, mert egyébként a földrajzi távolság, a munkaerő képzettsége, az infrastruktúra az észak-dunántúli régiót hozza kedvezőbb helyzetbe. 

– Ugyanakkor figyelembe kell azt is vennünk, hogy Budapest nem a magyar régiókkal versenyez. A főváros versenytársai Varsó, Bukarest, Prága, Bécs, Stuttgart, esetleg Bécs – mondta. – Alapvető érdekünk az, hogy Budapestet is versenyben tudjuk tartani, mert az egész magyar gazdaság valójában Budapest gazdasági teljesítményén nyugszik, néhány kivételtől eltekintve. A másik csoport az Észak-Dunántúl, amely relatíve jobb pozícióban van a többi régióhoz képest, azonban itt is a nemzetközi környezet jelent kihívást. A munkaerő elvándorlása, elszívása olyan versenyképességi problémákat jelent ennek a régiónak is, hogy itt is ki kell találnunk valamilyen hatékony eszközt, azt, hogy miként tudjuk az itteni vállalkozásokat segíteni.

A területfejlesztési miniszter azzal folytatta előadását, hogy bíznak abban, hogy az infláció az év második felében már egy számjegyű lesz.

– A gazdasági növekedés pozitív folyamatai reményeink szerint a második fél évben átfordulnak – jelentette ki Navracsics Tibor –, 2024/25-től pedig már ismét egy gazdaságilag sokkal kellemesebb és kényelmesebb környezetben tudunk nagy terveket megfogalmazni.

– Egy térség csak akkor lehet sikeres, ha a gazdasága is sikeres. Fontos az is, hogy lehet sportról, kultúráról, intézményfenntartásról beszélni, azonban, ha a helyi vállalkozók nem testesítik meg azt az erőt, amit önkormányzati vagy állami szinten is támogatni tudunk, akkor nehéz helyzetbe kerülünk – ezt már Ovádi Péter országgyűlési képviselő, kormánybiztos mondta. – Herend közössége mindig is híres volt arról, hogy ha kell, akkor össze tud fogni. 2023 kihívásokkal teli év lesz nemcsak a vállalkozások és az állam számára, hanem az önkormányzatok számára is, de abban biztos vagyok, hogy közösen ezt is át fogjuk tudni vészelni. 

Jánszky Lajos László, Herend polgármestere kijelentette, határozottan mérhető a munkateljesítményen keresztül, hogy az emberek milyen hangulatban érkeznek a munkahelyükre és milyen hangulatban érkeznek haza. 

– Az önök feladata az, hogy olyan munkahelyi légkört teremtsenek az embereknek, hogy a munkájukat precízen, nyugodt körülmények között, jó hangulatban tudják elvégezni – fogalmazott a városvezető a vállalkozók előtt. – A mi feladatunk az, hogy olyan infrastrukturális fejlesztéseket végezzünk a településen, hogy jó hangulatban érkezzenek haza az emberek. Amit a cégek, vállalkozók iparűzési adóként befizetnek, mi abból teremtjük meg azt az infrastrukturális rendszert, amelynek köszönhetően a dolgozók nyugodt körülmények között tudnak élni. Közel 4 milliárd forintot költöttünk el fejlesztésekre, ami, úgy gondolom, hogy meglátszik a településen. 

A rendezvényen mások mellett részt vett Markovszky György, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Gazsi Attila, a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezetének elnöke is.