Egységes európai minimálbér jön – mit jelenthet ez a fizetéseinknél?

Az infláció ellentételezése, a reálbércsökkenés kompenzálása indokolja, hogy nem január 1-től változnak a legkisebb garantált bérek, hanem azok már a január eleji fizetésekben érvényesültek, ám így a munkaadók 13 hónapon át fizetik ezt a magasabb bért, és még nem tudni pontosan, milyen gazdasági változások várhatóak.  

A hazai kötelező érvényű bérszint két fajtájának összevonása pedig azért válik szükségessé, mert uniós irányelv szerint a közösség tagállamaiban egységes minimálbér lép életbe. Ez nem azt jelenti, amit leginkább szeretnénk, hogy 1500-2000 euró vagy magasabb lehet nálunk is, mint tőlünk nyugatabbra, hanem azt, hogy az adott ország mediánbérének bizonyos százalékában határozzák meg mindenhol. Ez hatvan százalék körül lehet, de a mediánbért nem szabad összekeverni az átlagbérrel. A mediánbér az az összeg, aminél ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint többet. Ez mindenhol alacsonyabb, mint az átlagbér. 

Az egységes uniós minimálbér bevezetése akkor lenne igazán előnyös a munkavállalóknak, ha kiegészülne az ágazati bizottságok felállításával, amelyben iparáganként, szakmánként egyeznének meg a munkaadók a munkavállalók képviselőivel a legkisebb bérekről, és nem a gyárosok tárgyalnának mondjuk a kereskedők béréről. Az ilyen ágazati, azon belül akár szakmánkénti, beosztási szinttől is függővé tett minimálbérekre – amelyek természetesen iparáganként eltérhetnek – van több európai példa, a tapasztalatok szerint könnyebb a megegyezés így, reálisabb az eredménye.