Súlyosan elhanyagolta, többször felügyelet nélkül hagyta gyermekét a várpalotai asszony

Az alperest a bíróság a 2018 szeptemberében jogerős ítéletével a gyermeke sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte és egy korábbi felfüggesztett börtönbüntetésének utólagos végrehajtását is elrendelte, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti igény érvényesítését pedig egyéb törvényes útra utasította - írja közleményében a Veszprém Megyei Főügyészség.

Az ügyészség ezt követően polgári peres eljárásban nyújtott be keresetet az anya kiskorú gyermekek feletti szülői felügyeleti jogának megszüntetése iránt azzal, hogy az ítélet hatálya a később születendő gyermekeire is terjedjen ki. 

A büntetőügyben megállapított tényállás szerint a Várpalotán élő asszony a 2009-ben született leánygyermekét súlyosan elhanyagolta, többször felügyelet nélkül hagyta, higiéniájáról nem gondoskodott, durván viselkedett vele, de olyan is előfordult, hogy 2016 nyarán a felsőlégúti betegségben szenvedő kislányt rendezetlenül, iratok, gyógyszerek nélkül, a gyermeknevelésre egyébként is alkalmatlan körülmények között élő szomszédjaira hagyta. 

A közérdekvédelmi ügyben az ügyészség által utóbb beszerzett iratok alapján arra is adat merült fel, hogy az anya 2018 októberében a még csak kilencéves beteg gyermekét huzamos időre magára hagyta, amíg dolgozni ment, és a gyermek ekkor már több mint egy hete nem volt iskolában. Megállapítást nyert továbbá az is, hogy az alperes 2017 decemberében gondozatlan terhességből ikreket hozott a világra a lakóhelyén, akik a születésüket követően kórházba, majd nevelőszülőhöz kerültek. 

Az elsőfokon eljárt Veszprémi Járásbíróság az ügyészi keresetnek helyt adva az anya szülői felügyeleti jogát a gyermekei és a jövőben születendő gyermekei vonatkozásában is megszüntette, azonban feljogosította az alperest, hogy a nagyobb leánygyermekével kapcsolatot tartson. Az ügyészség e döntés ellen fellebbezett, miután a szülői felügyeleti jogától megfosztott anyával való kapcsolattartást megalapozó különleges indok nem merült fel. A Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a fellebbezésnek helyt adott, és mellőzte a kapcsolattartás lehetőségére vonatkozó rendelkezést.