2023.10.04. 14:23
Felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték a gondatlan ajkai orvost
Az Ajkai Járásbíróság tíz hónap – végrehajtásában egy év próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte azt a 66 éves ajkai férfit, akivel szemben foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt folyik büntetőeljárás. A bíróság előzetesen mentesítette a vádlottat az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, továbbá kötelezte őt az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2020. szeptember 21-én 7 órától 15 óráig a kórházban az ambuláns ellátásban vett részt, majd 15 órától másnap reggel 7 óráig ügyeletes orvosi feladatot látott el - olvasható a Veszprémi Törvényszék közleményében.
A mentőszolgálat bejelentésre az esti órákban egy ajkai közterületre kivonult, ahol ellátták a hanyatt esett, földön fekvő, tarkótájéki sérülést szenvedett, eszméletvesztéses, zavart tudatállapotú, és erős alkoholos befolyásoltság alatt lévő sértettet, majd kórházba szállították. A mentőszolgálat közölte a vádlottal a sértett beteg átadása során, hogy közterületen hanyatt esett, feje sérült, eszméletvesztése volt, erősen ittas.
A vádlott ügyeletes orvosként megvizsgálta a sértettet, amely során a sérülést ellátta, majd a sértett hazabocsátásáról rendelkezett. A sértett másnap reggel otthonában heveny keringési elégtelenség miatt – amelyhez traumás agyzúzódása vezetett – elhunyt.
A vádlott megszegte a rá irányadó szakmai szabályokat, amikor a sértett CT vizsgálatát elmulasztotta és a sértett hazabocsátásáról rendelkezett ahelyett, hogy intézeti megfigyelését rendelte volna el. A vádlott a foglalkozási szabályszegésével okozati összefüggésben a sértett életét, testi épségét, egészségét közvetlen veszélynek tette ki, azonban a sértett halála és a vádlott szakmai szabályszegése között ok-okozati összefüggés nem volt feltárható.
Egy másik esetben a vádlott 2021. június 30-án a baleseti ambulancián ellátó orvosként dolgozott. A sértettet mentőkocsival szállították a baleseti ambulanciájára, mert a sértett előző este otthonának kertjében rózsabokorba esett és mindkét csuklóját érintő sérüléseket szenvedett. A sértett elsődleges baleseti sebészeti ellátását a vádlott végezte el – az ambuláns lapon rögzítésre került, hogy a sértett 81 éves –, a jobb tenyér repesztett sérülését Betadine-nal, fedőkötéssel, rugalmas pólyával kezelte, majd őt hazabocsátotta.
A vádlott a baleseti sebészeti vizsgálatkor elmulasztotta feltárni néhai sértett jobb csuklótájékának repesztett sérülését, valamint nem részesítette tetanusz elleni aktív és passzív immunizálásban.
A sértettet néhány nappal később mentőgépkocsival ismét a kórházba szállították, mert nehezen tudta kinyitni a száját, majd a jobb kéz sebe és duzzanata miatt a sebet feltárták, abból két nagy fadarabot távolítottak el, a sebet kitisztították és öblítő drénnel látták el, illetve a sértett tetanusz elleni kezelést kapott, majd a szájnyitási zavara miatt intenzív osztályra került, ahol ismét tetanusz immunglobint kapott, majd mély szedálás és relaxálás mellett lélegeztették, görcsoldó terápiában részesítették, széles spektrumú antibiotikum kezelést, keringéstámogatást kapott.
A sértett a görcsoldó terápia leállítását követően testszerte izomgörcsökkel járó rohamok következtében – a kezelés visszaállítása ellenére – keringési elégtelenség miatt elhalálozott.
A sértett közvetlen halálát keringési elégtelenség okozta, melyhez a csuklótáji repesztett seb fertőzése vezetett.
A vádlott a sértett életét, testi épségét és egészségét közvetlen veszélynek tette ki, mert a rá irányadó szakmai szabályok előírásaival ellentétesen elmulasztotta feltárni a jobb csuklótájék repesztett sérülését, és a sértettet nem részesítette tetanusz elleni aktív és passzív immunizálásban, annak ellenére, hogy az 1941. január 1. napja előtt születetteknél tetanusz megelőzésre szennyezett sérülés gyanúja esetén passzív és aktív immunizálás egyaránt szükséges.
A sértett élete kétséget kizáróan nem lett volna megmenthető akkor, hogyha a szakmai szabályoknak megfelelő kezelést kapott volna, mert nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a szakma szabályainak megfelelő ellátás esetén is kifejlődött volna néhai sértettnél a tetanusz betegség.
A vádlott az előkészítő ülésen a váddal egyezően beismerte a bűncselekmény elkövetését, lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság ítéletét a vádlott és védője tudomásul vették, míg az ügyész fellebbezést jelentett be az orvosi foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabása érdekében, így az ítélet nem jogerős, másodfokon a Veszprémi Törvényszék jár el.
