2018.12.27. 12:00
Bizonyos, hogy létezik már génmódosított ember – Papp Lajos Tihanyban tartott előadást
Nem lehet és nem is szabad beavatkozni a Teremtő rendjébe, ezt mondta egyebek mellett „Életről, halálról, és ami közte van” című előadásában Papp Lajos szívsebész Tihanyban, a Németh László Művelődési Házban.
Papp Lajos szívsebésszel R. Kárpáti Péter színművész beszélgetett Tihanyban
Fotó: Balogh Ákos/Napló
A világhírű professzorral R. Kárpáti Péter színművész beszélgetett a közelmúltban. Bírálta az embereknél végzett génmódosítást a szívsebész, majd hozzátette, el fogunk jutni oda, hogy már az ember születésekor lehet tudni, hogy az illetőnek mikor, milyen betegsége lesz majd, amit a professzor hatalmas ostobaságnak tart, és – mint mondta- oktalan dolgokkal rettentő dolgokat lehet előidézni. Papp Lajos szerint egészen bizonyos, hogy létezik már génmódosított ember.
–Pedig a Teremtő rendjébe nem lehet, és nem is szabad beavatkozni. A természetet az ember a korlátolt képességeivel nem közelíti meg, Isten helyébe nem léphet, önmérsékletre lenne szükség, hangsúlyozta. Az orvostudomány fejlődése kapcsán kifejtette, hatalmas az előrelépés, ugyanakkor az ember már a Holdon jár, de a náthával valójában máig nem tud mit kezdeni.
A rák ellenszeréről azt mondta, hogy már rég megvan a megelőzés módszere. Példának említett egy himalájai népet, ahol tiszta a környezet, az étel alapanyaga és a víz, ismeretlenek a génmódosított élelmiszerek, az ottaniak sokat tartózkodnak, mozognak a kristálytiszta levegőn, így ismeretlenek náluk a civilizációs betegségek, illetve a rák. Nem beszélve arról, hogy átlagosan 105-110 évet élnek az említett emberek. A betegségeket, amelyekben 20 százalékban játszik közre a genetika, a többit a testi, szellemi, lelki okok válthatják ki, az említett életmódhoz hasonlóan lehetne megelőzni, a professzor szerint.
Fotó: Balogh Ákos/Napló
Papp Lajos beszélt arról is, hogy munkahelyén, a pécsi klinikán, évente 6000 szívműtétet végeztek, és – mint fogalmazott- a világon sehol nem értek el hozzájuk hasonló eredményeket.
A szívsebész külön kitért saját, illetve betegei halál utáni élményeire, emlékeire, amit ő születésekor, illetve szívműtétekor élt át. Utalt arra, hogy betegei élni akarásában meghatározó volt, hogy még várt rájuk feladat az életben, illetve számított rájuk a családjuk, ugyanis erről beszéltek az újraélesztett, illetve műtött emberek.
