2019.04.16. 11:00
Vándorkiállítás nyílt a magyar parasztságról Pápán
A paraszti társadalomnak a második világháborút követő felszámolásáról látható tárlat a JMSZK színházépületében. A Sorsfordítás című vándorkiállítást Kovács Zoltán országgyűlési képviselő és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke nyitotta meg.
Kovács Zoltán megnyitja a Sorsfordítás című vándorkiállítást. Mögötte Győrffy Balázs.
Fotó: Polgár Tibor
A kiállítás a Nemzeti Emlékezet Bizottságnak (NEB) köszönhetően jött létre, témája szerint az 1945–1962 közötti időszakot tekinti át, hogy tisztelegjen az ezen időszak alatt a földjétől megfosztott parasztság emléke előtt, egyúttal törlesszen valamennyit a társadalom felejtésével felhalmozódott adósságokból.
A megnyitón Kovács Zoltántól megtudtuk, a NEB által az Országgyűlés igazságügyi bizottsága (Kovács Zoltán az alelnöke ennek a bizottságnak – a szerk.) előtt tartott egyik beszámolón ismerték meg ennek a vándorkiállításnak az anyagát, mely a magyar gazdatársadalom legtragikusabb korszakáról szól. Innen jött az ötlet, hogy az országos gazdafórumokhoz kapcsolódva bemutassák a hiánypótló tárlatot, most éppen április 28-áig Pápán.
Győrffy Balázs kiemelte, az 1950-es években a tulajdon felszámolása, a gazdák és a földek termelőszövetkezetbe kényszerítése egyet jelentett az akkori társadalom egyik alappillérének számító agrárnépesség szétverésével. Hozzátette, mindez olyan törést jelentett a teljes magyar vidéki fejlődéstörténetben, hogy gazdasági és erkölcsi következményeit a mai napig érezzük, az akkori néhány évtized jóvátehetetlen károkat okozott az országnak, a nemzetnek.
– Fontos, hogy megismerjük ennek a történetét és tanuljunk belőle! Az elmúlt időszakban sokat tettünk azért, hogy a magyar gazdatársadalom visszanyerje megbecsülését, és támogatást kapjon ahhoz, hogy szorgalmával jövőt tudjon építeni magának – jelentette ki Győrffy Balázs.
Ötvös István, a NEB tagja elmondta, Magyarországon megszakadt a családi emlékezés fonala, a Sorsfordítás című kiállítással pedig ezt a fonalat szeretnék újra felvenni. A tárlat tablói egyebek mellett korabeli fotókat, dokumentumokat mutatnak be, köztük a lázadó falvakról készült felvételeket.
– Sokszor hallottuk az 1980-as években, hogy a magyar társadalom belesimult ebbe a diktatúrába, elfogadta a Kádár-rendszert, de ez nem igaz. Például 1958 és 1962 között számtalan helyen felléptek a kollektivizálás és az akkori politika ellen, aztán persze ezért megérezték a hatalom öklét – fogalmazott Ötvös István.