Vörösiszap katasztrófa

2020.08.28. 07:00

A vörösiszap-katasztrófa évfordulóján – Erős hittel hamarabb jön a megnyugvás

Az iszapkatasztrófa 10. évfordulójáról való megemlékezésre készül Devecser és Kolontár lakossága. A 2010. október 4-ei ipari katasztrófa 10 ember életét követelte, sokaknak el kellett hagyniuk az otthonukat, ahol egész addigi életüket leélték. Elég volt arra egy évtized, hogy feldolgozzák a történéseket az érintettek és a közösség? A hívő ember könnyebben találja meg a lelki megnyugvást? Nagy Nándor Richárd devecseri plébánost, mentálhigiénés szakembert kérdeztük.

Tisler Anna

– A hívő, akinek egészséges a hite, valóban könnyebben megtalálja a lelki békéhez, a megnyugváshoz vezető utat – mondta az atya.

– Akinek hite nem egészséges, vagyis haragvó, büntető Istent képzel el, neki nehezebb.

A természeti vagy ipari katasztrófák, betegségek nem Isten büntetése valamely rossz cselekedetért vagy bűnért.

Szomorú vagyok, ha olyat hallok, hogy rossz úton járnak az emberek, na most Isten haragja lecsapott rájuk. Ilyen nincs, Isten nem haragszik, nem büntet. Ő szeret bennünket, és jót akar nekünk. A másik rossz út, hogy vannak emberek, akik a bűnöst keresik, és a büntetését, a bűnhődését kívánják. Valahol érthető, hogy szeretnék, ha valakinek a vétkessége vagy gondatlansága bizonyítást nyerjen, de ettől függetlenül mindenkinek a saját lelkében kell rendeznie a dolgokat. A bosszúvágy, a harag semmit nem old meg, azzal a saját lelkünket és életünket mérgezzük.

A több mint egymillió köbméternyi zagy elöntötte Kolontárt (a képen), Devecsert és Somlóvásárhelyt, tíz ember halálát okozva Fotó: MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Az emlékeikből az átélők kitörölni nem tudják az eseményeket, de el kell odáig jutni, hogy a mindennapjaikat ne nehezítse vagy zavarja. Az első lépés, hogy tudatosodjon bennük, olyan dolog történt, ami lelkileg rosszul érintette őket. Azt követi a tudatos feldolgozás, amelyben támasz lehet a közösség, a család vagy egy szakember. A szerepét csak egy egészséges, egymás kölcsönös tiszteletére, a szeretetre épülő közösség töltheti be, a széthúzás, a bűnösök keresése komoly károkat okoz egyéni és csoportszinten.

A feldolgozást az évfordulós megemlékezések segítik, akkor is, ha ilyenkor sebek szakadnak fel.

Tudatosodnak a történések, így már könnyebb visszatekinteni. Ez a folyamat függ az egyéni gondolkodástól és az érzékenységtől is. Egy asszony máig nem tudott belenyugodni abba, hogy el kellett költöznie az utcából a katasztrófa után épült lakótelepre, a másik pedig azt mondta, a város több részén lakott már, most a telepen áll az otthona. Ő ott is jól érzi magát.

Nagy Nándor Richárd: A veszteség feldolgozásában segíthet a hit, a család, a közösség
Fotó: Tisler Anna

– Fontos, hogy a közösség döntsön arról, szeretne-e, és ha igen, hogyan emlékezni, gyászolni – tette hozzá az atya. – Ők érzik, mi az, ami számukra elviselhető. Nem vezetne jóra, ha ebbe kívülről bárki beleszólna. A katasztrófa napján az időszámítás is megváltozott előtte és utána korszakra. A következő generációk lelkében is fellelhetők lesznek a nyomai, az viszont nem mindegy, hogy hogyan. Ha a túlélők feldolgozták az emlékeket, lelkileg megnyugodtak, akkor a következő generációknak azt adják át, ha nincs megnyugvás a lelkükben, akkor a haragot viszik tovább.

 

Vörösiszap katasztrófa

A dosszié további cikkei
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában