Véradás: Folyamatosan szükség van önkéntesekre, életeket menthetnek meg

A levett vérből háromféle vérkészítményt állít elő az Országos Vérellátó Szolgálat: vörösvérsejt koncentrátumot, trombocita (vérlemezke) koncentrátumot, és plazma-készítményt. Ezeket akár három különböző ember is kaphatja. A vörösvérsejt készítmények a vér oxigénszállító kapacitását javítják, míg a trombociták és a vérplazma a véralvadási rendszer nélkülözhetetlen elemei. Megfelelő körülmények között tárolva a vörösvérsejt 35 napig, a trombocita öt napig, míg a vérplazma készítmény két évig használható fel, ezért különösen fontos a véradások folyamatossága.

A vérkészítményeket felhasználják a sürgősségi és életmentő ellátásban, sebészeti műtéteknél, szülészeten, onko-heamatológiai terápiákban és szerv-transzplantációnál is.

Egy véradó adományából egy egység vörösvérsejt készítményt állítanak elő, egy beteg ellátásához pedig legtöbbször egy-két egység elegendő, de a nagy sebészeti műtétekhez vagy a transzplantációhoz ennél sokkal több kellhet, akár negyven egység is – ebből is látszik, mennyire fontos, hogy mindig elegendő véradó legyen.

Az Országos Vérellátó Szolgálat tájékoztatása szerint Veszprém megyében 2020-ban 13.551 donáció, azaz véradás valósult meg, idén eddig 2053. Vért adni a hét minden napján lehet veszprémi intézetükben (Mártírok útja 5., 88/556-771), hétfőtől csütörtökig 8 és 15 óra, pénteken 8 és 12 óra között. A Magyar Vöröskereszt rendszeresen szervez kiszállásos véradásokat is a megyében, ezekről az interneten lehet tájékozódni.

A veszprémi Csik Balázs a napokban 28. alkalommal nyújtotta a karját. Úgy emlékszik, mindig szeretett volna vért adni. Amint betöltötte a 18. évét, egy iskolai csoport tagjaként, mintegy tíz társával együtt mentek el ezt megtenni. Neki azóta is megmaradt ez a szokása. Úgy gondolja, azért jó ez fajta önkéntesség, mert életeket tud vele megmenteni, neki pedig nem kerül sokba, hogy három havonta erre egy-egy órát rászánjon. „Ennyit megér, hogy tudok segíteni” – szögezte le. Amikor egy távolabbi ismerősének kellett vért gyűjteni a gyógyításához, akkor konkrétan is átérezte a véradás jelentőségét.

Nagypapája is rendszeres véradó volt, korábban – amíg megtehette – a felesége is. Példájukat akár majd gyerekei is követhetik, ha megnőnek. „Jó, hogy már a szolgálat szól, mikor nyújthatom megint a karomat, értesítenek, ha letelt a két véradás között szükséges három hónap szünet. Egy-egy ilyen alkalom, véradás után fizikailag és szellemileg is jobban érzem magam” – mondta el a férfi.