Nemzeti jelkép Petőfi Sándor

A megemlékezést a veszprémi önkormányzat, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém megyei tagozata és a Veszprém Vármegyei Honismereti Egyesület szervezte. 

Farkasné Molnár Csilla szervező, az Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozatának elnökségi tagja felidézte, az emléktáblát 1913. március 15-én avatta fel a Veszprémi Színpártoló Egyesület. Csikász Imre alkotása annak tiszteletére készült, hogy az egykori Korona Szállóban vendégeskedett veszprémi látogatásakor Petőfi Sándor és felesége, Szendrey Júlia. 

Csik Richárd önkormányzati képviselő (Fidesz–KDNP) beszédében hangsúlyozta, Petőfi Sándor igazi hazafi, korszakos zseni, nemzeti jelkép, aki az egész nemzet számára jelent igazodási pontot. Hozzátette, a költő számára alig több mint húsz év adatott, mégis beírta magát a magyar történelembe, nemzeti jelképpé az 1848-as forradalom viharában vált. Arról is beszélt, Veszprém gazdag a mintaként szolgáló elődökben, akik gyarapították a város értékeit, és példaként állíthatók az utókor elé: közéjük tartozik Szent István és Boldog Gizella, Ranolder János és Hornig Károly püspök, Szeglethy György és Komjáthy László városvezető, vagy Brusznyai Árpád 1956-os hős. 

A beszéd után az önkormányzat képviselője, valamint intézmények és civil szervezetek vezetői helyeztek el koszorút az emléktáblánál. Az eseményen Rábai Zsanett, a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad tagja szavalta el a költő két versét. A koszorúzás után a résztvevőket „reformkori” vendégségre várták a szomszédos vendéglátóegységbe, ahol az 1848-as időket felidéző kávélikőrt és tepertős pogácsát kínáltak.