A német nyelvű szentmisén Fertig Erzsébetről is megemlékeztek

Lassan egy hónapja történt, de nem oldódik a szívekre fagyott jég, ami akkor keletkezett, amikor meghallottuk, hogy mégis rövidre szabatott Erzsike számára a földi lét. A Covid utóhatása lett a szívbetegség, ami miatt kevesebb mint egy éven belül kétszer is újjá kellett éleszteni a közkedvelt tanító nénit, német néptánc oktatót, a német nyelv és kultúra elhivatott terjesztőjét. Amikor már jól volt, mosolyogva mondta, örül a visszakapott életnek, ami azt jelzi, van még dolga a világban. Alig telt el két hónap, szükség lett a harmadik élesztésre is, ami hiába volt sikeres… Most itt állunk és hiába próbáljuk elfogadni az elfogadhatatlant, különböző közösségek tagjaiként szavakba önteni, mennyire fáj a hiány, hiszen olyan természetesen volt ott mindenütt segítőként, szervezőként, ötletadóként. 

A megszokott ütemezés szerint a húsvét utáni második vasárnapon gyűltek a hívek a német nyelvű misére, amelyen Darnai János atya is megemlékezett Fertig Erzsébetről, aki sokat tett ezért a közösségért is. Mint mondta, nem várt módon távozott, pedig korábbi beszélgetéseikből nyilvánvaló volt, mindig készen állt a hívásra. Ennek ellenére derű lengte körül, ami Krisztus világosságából fakadt; hitt abban, hogy Isten vele van, engedte, hogy szeretete átjárja az életét. Jókedvvel tette a dolgát, mindig elhengerítette az útjába kerülő köveket. Ebben is példa – jegyezte meg János atya, hiszen Isten aktivitást vár tőlünk, azt, hogy amit tudunk, azt tegyük is meg, méghozzá nap nap után, mert így lesz boldog az életünk.

Ezen a napon fehér szint viselt a szertartásvezető, ami váratlanul is egybecsengett Erzsike egy korábbi kívánságával, fehérek voltak a virágok is. Az általa alapított Deutschklub énekkara és a László templom énekkara énekelt. Sokan érezték fontosnak, hogy elbúcsúzhassanak a szertartáson, amelyet pénteken, április 21-én követ a család által szervezett gyászmise 17.30-tól szintén a Szent László-templomban.