Egyik lábuk kinn, a másik még benn

Amint arra Török Ádám közgazdász, a Pannon Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora rámutatott, gyakori az a megfogalmazás, hogy most már a Brexit után vagyunk, a britek kiléptek, azonban ez nem igaz, nem léptek ki, csupán egy szándéknyilatkozatról beszélhetünk.

– A britek akarata megfogalmazódott, az Európai Unió azt jelezte, hogy ezt lehetséges megtenni, ám ennek kivitelezésében rengeteg olyan kérdés rejlik, amelyeket részben még a tárgyaló felek sem látnak. Ha ezekre nem találnak megoldásokat, akkor nincs Brexit, illetve, akkor következik a van is-nincs is állapot. Ehhez hívjuk segítségül ezt a fizikai analógiát, Schrödinger kísérletét.

Schrödinger gondolatkísérletében egy dobozban összezárnak egy macskát egy radioaktív anyagot tartalmazó szerkezettel és egy mérget tartalmazó üvegcsével, mely csak a radioaktív anyag véletlenszerű bomlása esetén törik össze. A kvantummechanika elve szerint amíg nem nézünk be a lezárt dobozba, s nem tudjuk biztosan, mi történt, addig mindkét végkifejlet lehetséges: a macska életben van és halott is egyszerre. Ezt az állapotot hasonlította Török Ádám a Brexithez előadásában.

– Ebben a bizonytalan állapotban találja magát a világ most már lassan 1,5 éve, hiszen a Brexit a világgazdaság erőviszonyait, a világkereskedelmet alapvetően befolyásolja. Úgy tűnik, a népszavazás lezárta a dobozt, a macska bekerült, de kérdés, kinyitják-e a dobozt valaha, illetve, ki nyitja ki, mivel sokaknak érdeke, hogy ha már egyszer a dobozt becsukták, soha ne nyissák ki. A brit érdekek is részben amellett szólnak már, hogy a Brexitet nem kellene végigcsinálni.

Török Ádám szerint megoldásként elképzelhető, hogy a jogi kilépés mellett megmard egy tényszerű tagsági állapot, ahol az Egyesült Királyság nem vesz részt az uniós döntéshozatalban, de a gazdaság alsó szintjein számos kapcsolat fennmarad, mert ezeket az erős vállalatközi összefonódásokat lehetetlen hatalmi szóval felszámolni. Ezen állapot kialakításához szükséges kereskedelempolitikai feltételeket azonban ugyancsak nehéz volna meghatározni, létrehozni.

Az MTA főtitkára arra is rámutatott, hogy a britek többsége a népszavazás során úgy vélte, hogy tulajdonképpen úgysem lesz Brexit, ezért lehet a kilépésre szavazni, mert ez legfeljebb egy erős figyelmeztetés lesz a kormány számára. Az unió elfogadottságának alacsony foka azonban nem jelent elutasítást, csak gyengébb elfogadottságot.

– A népszavazás beküldte az embereket egy egyirányú utcába: mondják meg, hogy igen vagy nem, s ha a nemet úgy gondolják, hogy szeretnék bennmaradni, csak reformok kellenek, akkor sem érezhető a különbség, hanem az a nem egyenértékű lesz a kilépési szándékot jelző nemmel.

Török Ádám a témakör egy megoldhatatlannak látszó problémájaként vetette fel az írkérdést is, mely komoly gazdasági, társadalmi kérdés: a Brexit ugyanis az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és Írország között húzódó, jelenleg csak papíron létező határ megszűnését, valós határ kiépítését tenné szükségessé, ám ez a határvonal közösségeket, településeket, családokat, lakásokat szelne ketté.