A legendás alak tisztelete Pétfürdőn

Szent László király

A felvilágosodás kori szakkifejezéssel Árpád-házinak, a magyar krónikákban Turul-nemzetségnek nevezett királyok sorában kiemelkedően fontos szerepet töltött be I. László király (aki 1077-től 1095-ig uralkodott). Nagyapja az a Vazul volt, akit Szent István megvakíttatással tett uralkodásra alkalmatlanná az ellene elkövetett merénylete miatt, ám a Turul-nemzetség férfiágát végül Vazul leszármazottai vitték tovább 1301-ig. Amikorra László magyar király lett, már szűkebb családjában is sokan viselték a koronát. Először apja, a vitézségével Lengyelországban „bajnok” melléknevet kiérdemlő Béla (1060-1063), majd a gyerekként megkoronázott, kétes történelmi szerepű, de élete végén szentként tisztelt unokatestvére, I. Salamon (1063-1074), aztán testvérbátyja, I. Géza (1074- 1077) került a trónra, aki a zoborhegyi szent remetétől, Andrástól örökölt vasövvel élete végéig önként vezekelt a testvérháborútól szenvedő Magyarország bűneinek bocsánatáért.

Ilyen családi örökséggel nem csoda, hogy László is olyan életet élt, ami miatt nemcsak az utókor, hanem kortársai is szentként tisztelték. A krónika tudósítása szerint Géza király halála után az egész nemzet őt akarta trónon látni. Ő mégis vonakodott ettől, hiszen még élt unokatestvére, Salamon, Magyarország törvényesen megkoronázott, ámbár a nép által el nem fogadott királya. Végül „mind kegyes kéréssel, mind szükséges kényszerítéssel választották királlyá”.

A korabeli források egyöntetűen arról beszélnek, hogy nemcsak szellemi képességeivel, erkölcsösségével, hanem testi erejével, termetével is kiemelkedett kortársai közül. Királyként Szent Istvánhoz mérhető államférfinak, szigorú törvényhozónak bizonyult, hadvezérként az ország hatékony védelmezőjének („athleta patriae”-nak, „a haza bajnokának”) és céltudatos hódítónak, emberként igazságszerető, jámbor istenfélőnek bizonyult. Sok csoda fűződik nevéhez, bárdjával vizet fakaszt, pénzt kővé változtat, imával hegyet repeszt ketté, de a magyar szentek között talán egyedülálló az is, amit az 1192 után keletkezett legendája örökít meg. Eszerint az inasa látta, hogy a király „mialatt az imádságba hosz-szasan belemélyedt, (...) megdicsőült testtel csudálatosan a levegőbe emelkedett. Ó, valóban szent férfi, húsból alkottatott, s nem húzta le a hús terhe: az érdemek kiváltsága az égi lakók közösségébe emelte”.

László király világtörténelmi jelentőségének, egyben kiváló diplomáciájának ékes bizonyítéka, hogy kezdeményezésére 1083-ban öt magyarországi szent (István király, Imre herceg, Gellért püspök és két zoborhegyi remete: András és Benedek) avatása történt meg. Ez akkora horderejű volt a korabeli világban, mint ha ma öt magyar kapna egyszerre Nobel-díjat.

Királyaink példaképe volt

Későbbi királyaink fontos példaképként tekintettek a köznép által is szeretett és tisztelt Szent Lászlóra. Először III. Béla (1172-1196) merített erőt oldalági elődjétől, és 1192-ben Váradon szentté avattatta a pápa jóváhagyásával. Ezáltal Béla király volt az egyetlen uralkodó a korabeli Európában, akinek családja két kanonizált szent királyt is adott a keresztény világnak. Szent László ekkortól vált a lovagi eszmények magyar példaképévé, nagyváradi nyughelye pedig jelentős zarándokhellyé, ahová még a magyar királyok is elzarándokoltak. Ettől kezdve az Árpád-ház egészét szent királyok nemzetségeként emlegették egészen a család 1301-es kihalásáig. A magyar trónon ezután – az Árpád-házzal leányágon rokon – Károly Róbert (1308-1342) következett. Már ő is felkarolta Szent László kultuszát, de igazán fia, az utókortól a Nagy melléknevet kiérdemlő I. Lajos (1342-1382) élesztette fel. Lajos király képes volt megfelelni a példaképül választott királynak és a lovagi eszményeknek, hiszen a Magyar Királyság az ő uralkodása alatt érte el legnagyobb kiterjedését, a krónikák tanúsága szerint példamutatóan erényes volt, a harcban mindig élen járt, nagylelkűen bánt a foglyokkal, gyámolította a szegényeket, és igyekezett a katolikus hitet elterjeszteni a keleti és balkáni pogány népek között.

Lajos király gyakorlatiasabb módon is tett róla, hogy eszményképül választott elődje ne merüljön a feledés homályába, ugyanis 1358-ban a magyar aranyforint érmeképét az addig használt Keresztelő Szent János alakjáról Szent Lászlóra cserélte. Ez így is maradt egészen Rudolf királyunk (1576-1608) koráig. A negyven évig magyar trónon lévő Lajos király után – kis átmenetet követően – a fél évszázadon át uralkodó Zsigmond király (1387-1437) volt a következő, aki szintén nagy tisztelője volt Szent László királynak, amit jól mutat, hogy koronázásakor az ő sírjához zarándokolt, majd halála után őt is Nagyváradra temették.

Élő Szent László-kultusz napjainkig

A XX. században – különösen a tragikus trianoni békediktátum után – visszanyúltak hozzá, hiszen ő egyrészt a magyar katonák, másrészt Erdély védőszentje. Ennek folyománya, hogy a Trianon utáni magyar hadiipar megteremtése során kialakított balatonfűzfői gyártelepen és a pétfürdői ipartelepen felépített templomokat Szent László tiszteletére szentelték fel. A két világháború közötti magyar szélsőjobboldali pártok közös jelképét, a nyilaskeresztet a kitalálói Szent László hadijelvényéből eredeztették, hivatkozva a Károly Róbert idejében készült Magyar Anjou Legendárium című képeskönyvben található ábrázolásokra. László király kultusza napjainkig élő maradt, amit az idei emlékév meghirdetése is tovább kíván erősíteni.

Szent László tiszteletére épült templom Pétfürdőn

A pétfürdői római katolikus templom a település ki-emelkedően fontos épített öröksége, Szent László királyunk tiszteletére épült. A templom Pázmándy István és Paál Ferenc tervei szerint neogótikus stílusban, terméskőből készült. Egyetlen harangjának felirata: „Szent László király könyörögj érettünk”. A templom kőoltára mögött Szent László kőszobra található. A szobor két oldalán színes üvegablakokat láthatunk Szent István, Szent Margit, Szent Kapisztrán János, Szent Imre, Szent Erzsébet és Szent Gellért képével. A mennyezet fakazettáira magyar motívumokat festettek. Az üvegablakokat, a fakazettákat s a belső berendezéseket Barth Ferenc iparművész tervezte és készítette. Felszentelése 1941. október 12-én történt. A szentelést dr. Endrédy Vendel zirci apát végezte. Ezt követő beszédében kitért az áldozatkészség erkölcsi jelentősé-gére, példaként utalva az itteni munkásság adományaira. Majd elismeréssel szólt a Nitrogénművekről, mely „alkalmazottainak nemcsak anyagi jólétéről, hanem lelki életéről is gondoskodik”. Ezután dr. Varga József ipar-ügyi miniszter – az MTI tudósítása szerint – „örömének adott kifejezést a gyáripari vállalkozás, a szociális gondoskodás és a vallás harmonikus találkozása felett. (...) Szilárd a hite, hogy a pétfürdői telep – az első telep, amely ebben az ideális egységben létesült az országban – csak kezdet a további haladás útján. (...) Helyesnek és követendőnek tartja az itteni példát: a vállalat a gyártelep fejlesztésével és a termelés gazdaságos megszervezésével párhuzamosan munkás-lakóházak építéséről gondoskodott, és a munkásság lelki szükségletét is kielégítette. Ha mindig összekapcsoljuk ezt a hármas tényezőt, bizakodással tekinthetünk a jövőbe, mert ebből az összefogásból e nemzet is erősödik.”

A templom megépülése felgyorsította az önálló pétfürdői plébánia kialakításának folyamatát, mely végül 1944-ben jött létre az ekkorra már 1100 főt számláló péti katolikus közösség számára.

A LEGGAZDAGABB MONDAKÖR

Szent László évszázadokon át tartó népszerűségének számos bizonyítéka maradt. Tudjuk, hogy Szent László mondaköre mennyiségileg és a tipológiai változatosság tekintetében egyaránt a leggazdagabbak közé tartozik, vetekszik Mátyás királyéval. Továbbá a középkori Magyarország területén mintegy 150 templom lett Szent Lászlónak felszentelve, de még árulkodóbb, hogy félszáznál is több freskóciklust ismerünk a Kárpát-medencében, amely Szent László és a leányrabló kun legendás küzdelmét, vagyis a jó és a rossz, a fény és a sötétség örök párharcának allegorikus képét ábrázolja. Egyetlen királyunk sem volt rajta kívül, akinek tiszteletében ennyire összefonódott a hivatalos egyházi szentkultusz a néphagyománnyal, a nép mondáinak és hiedelmeinek világával.