Matzon Ákos festőművésznek nyílt kiállítása a Thury-várban

Matzon Ákos képzőművészeti alkotómunkáját a konstruktív szellemiség, a nonfiguratív képépítés gondolatkörében végzi. Építész múltjának köszönhetően az építészre jellemző megközelítés, az építészeti szemlélet folyamatosan meghatározza pályáját: gondosan tervezi, előkészíti és építi műveit, fogalmazott a megnyitón Izinger Katalin.

A művészettörténész kiemelte, Matzon Ákos kapcsolódik a magyar avantgarde hagyományokhoz, jellemző rá a kísérletező kedv, a kötött formákat falhasználó ökonómia és a belső alkotói függetlenség, szabadság. Ehhez a szemlélethez hozzátartozik a lényegre redukált formavilág, a minden tetszetősségtől mentes színvilág és a kis méretek esetében is érvényesülő monumentalitás. „Alkotásait a motívumok racionális elrendezése, a geometrikus elemek intellektuálisan finom használata, az egyszerűség, a sallangmentesség jellemzi; egyfajta puritanizmus, az elhagyás, a hiány megjelenítése a fontos számára”– közölte a művészettörténész.

A kiállítás címe – Várta – utal a várra és Várpalota nevére, mondta köszöntőjében Campanari-Talabér Márta. A polgármester szólt arról, hogy az alkalomra megjelent egy katalógus, Sárváriné Rieder Zsuzsanna szerkesztésében.

Matzon Ákos Munkácsy-díjas festőművész megköszönte a városnak, hogy gondozta, gondozza édesapja, Matzon Frigyes szobrászművész gyűjteményét. Véleménye szerint a kultúra kovásza egy közösségnek. Ne hagyjuk elveszni a kultúrát, nélküle nem érdemes élni, hangsúlyozta. A kiállításra pályázatra készült sorozatok darabjait hozta magával. Édesapja emlékét idézi a „Mintázó” című mű, melyen az apa mintázófájának felvágott darabjai láthatók.

Egyik kedvenc alkotása a terem közepén látható „Penelope százszor”, melyhez az egykori kézi szövőszéknél alkalmazott „vetélőket” (csónakformájú eszköz, amivel a szövésnél a keresztfonalat a láncfonalak közé bevetik – szerk.) használt. A megnyitón közreműködött Farkas István hegedűn és Józsa Eleonóra zongorán.