A festészet határait kutatja a neoavantgárd művész

Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza igazgatója az Áttekintés/Monochromia című kiállítás bevezetőjében elmondta, a Kossuth-díjas alkotó életműve olyan gazdag és sokrétű, hogy nem lehet egyetlen stílus köré csoportosítani.

Lakner László a magyar neoavantgárd egyik központi alakja, főiskolai mestere Bernáth Aurél festőművész volt. Az alkotó 1974 óta Berlinben él és dolgozik, a tárlaton az 1990-es években készült monokróm munkái vannak többségben. Fehér Dávid művészettörténész – aki doktori értekezését Lakner László életművéből írta, és a kiállítási anyag válogatásában is segített – megnyitójában hangsúlyozta, az alkotó monokróm festészetében különböző színeket, stílusokat és festészetfelfogásokat rendel egymás mellé, és ezzel a festészet eszközeit és lehetőségeit vizsgálja. Hozzátette, Lakner László a művészetében folyamatosan rákérdez a festészet helyzetére, keretrendszerére.

– A monokrómia egyszerre az üresség és a szabadságvágy kifejeződéseként jelenik meg; a monokróm felület a festészet önfelszabadítása és önfelszámolása is, mert megszabadítja a stiláris és ikonográfiai kötöttségtől – fogalmazott a művészettörténész.

Fehér Dávid arról is beszélt, a Lakner-életmű fontos csoportját alkotják a monokróm képek, ám a művész nem monokróm festő, a monokrómia és színredukció számára nem program, hanem eszköz. Elhangzott, monokróm képeket az 1970-es évek második felében, külföldre költözése után készített a művész. A kiállítás október 27-ig látható a Vass László Gyűjteményben.