Életműdíjat kapott a „nemzet csótánya”

Az énekesként, gitárosként és zeneszerzőként is ismert Nagy Feró Letenyén született. Tanulmányait a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán fejezte be, de szakmájában sosem dolgozott, mindig is a zene érdekelte. Csuka Mónikával 1970-ben megalapította a Beatrice zenekart, ami alakulásakor az egyetlen női beat-zenekar volt az országban. A kezdeti siker (Gyere kislány, gyere) ellenére nem úgy alakult a női Beatrice sorsa, ahogy azt elképzelték. Feró 1978-ban elindította ismét a Beatricét, amelynek a frontembere lett. Az újraalakult együttes rockzenét játszott, és nem tartozott a rendszer szolgálói közé, a zenekar működését ellehetetlenítették, Feró útlevelét be is vonták.

– Nagyon zavart, hogy állandóan a letartóztatás szélén voltam, hogy börtönbe kerülök hosszú időre. Többször bezártak pár napra a rendőrök, mit mondjak kaptam ott rendesen, próbáltak megfenyíteni. Minket viszont a közönség szeretete és a zene éltetett. Imádtuk a nőket, az italt és a bulit – kezdte Feró, a tőle megszokott stílusban, miközben egy díványon ülünk, kezében pedig egy sört szorongat. Mondja, a koncert előtt egy még belefér.

A Rolling Stones a kedvenc zenekara a mai napig, Mick Jaggert majdhogynem a példaképének tekinti, de csupán három év különbség van az angol énekes javára. Ugyanakkor a Led Zeppelin, a Black Sabbath szintén a kedvencei közé tartozik.

Harminc éve szabadon – ingyenes szabadságkoncertet adtak június 16-án a Hősök terén, melynek Nagy Feró volt a házigazdája. Meglepte a szervezők felkérése, de örömmel vállalta. Pláne úgy, hogy a Beatricen kívül még számos kiváló énekes és zenekar lépett fel, több tízezer ember előtt. A koncert azért jött létre, mert Magyarország 30 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai temetésén, több százezer ember demonstrálta, hogy elege van a kommunista diktatúrából, és szabadságot akar.

Három éve vehette át a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, idén augusztus 20-án pedig végre a szakma is megjutalmazta a 73 éves rocklegendát. A „nemzet csótánya” lett a Petőfi Zenei Díj életműdíjasa.

– Örülök neki. Ez egy fontos díj. A szakmától kaptam, bár ebben a média is benne van. Különösebben nem izgat, hogy az első szakmai elismerésem rögtön életműdíj, sőt, inkább stílusosnak érzem. Ezt meg kellett élni, de persze eszem ágában sincs leállni. Bevallom, egészen addig semmit sem sejtettem, amíg át nem küldték a meghívót, de abban is csak annyi állt, augusztus 20-án ott kellene lennem Zamárdiban a Petőfi Zenei Díj gáláján. Rögtön visszaírtam, ez képtelenség, mert aznap estére is lekötött bulink van. Utána vetődött fel, hogy csinálnának velem „egy riportot” és ebből lett az, hogy a budai Clark Ádám téri koncertünk közben ejtettük meg az átadást. Szívesen elmentem volna a gálára, de ez jobban nem is alakulhatott volna: 73 esztendősen, egy Ricse-koncert közben lettem életműdíjas – fejezte be a beszélgetést Feró, majd hatalmas bulit csaptak Alsóörsön, több ezer ember előtt.