Radnóti Miklós tragikus sorsú életpályáját elevenítették fel Pápán

A Jókai Kör Írtam, mit is tehetnék? címmel Radnóti Miklós költőre emlékezett halálának 75. évfordulója alkalmából pénteken a Jókai Mór Városi Könyvtárban. A modern magyar líra kiemelkedő és megkerülhetetlen képviselőjének életéről, munkásságáról Szabóné Juhász Klára alelnök állított össze versekkel, ritkán hallott prózai részletekkel, vetített képekkel tűzdelt előadást.

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, zsidó családban, Glatter vezetéknévvel. 1943-ban az izraelita vallást elhagyta, s feleségével, Gyarmati Fannival közösen a római katolikus vallásra tért át. Fiatalon, méltatlan körülmények között, 1944. november 9-én Abdán vesztette életét.

– A 20. századnak olyan nagy alakja, hogy nem hagyhattuk ki az idei programtervünkből. A halála okán e rendezvényünk kapcsolódik a városi holokauszt-emlékévhez is. Az előadást három csomópont köré építettem fel. Talán kevesen tudják, hogy Radnóti ikergyermekként született, azonban világra jövetelekor édesanyja és fiútestvére egyaránt meghalt. Amikor kamaszként megtudta ezt, nagyon mélyen érintette, és rányomta bélyegét költészetére. Ezenkívül a Gyarmati Fanni iránti szerelmét, illetve a zsidó származásából adódó üldöztetést jeleníti súlyosan meg lírájában – jegyezte meg az alelnök.

Szabóné Juhász Klára hozzátette, hogy Radnóti poézise a 20. század más nagyjaival egyetemben arányosan szerepel az iskolai tananyagban. Ha rajta múlna, nagyobb hangsúlyt fektetne rá, mert az említett három kulcstémán kívül egyszerűen a költészet gyönyörűségét is meg lehet ismerni a műveiből, melyekben előszeretettel nyúlt az ókori versformákhoz. Ezért tulajdonképpen verstani ismeretek szintén elsajátíthatók költeményeiből.

A műsorban szavalattal közreműködött Babos Tibor, Nagy Imre, Szabó Szilárd és Tóth Márton.