Az elhallgatott örmény népirtás

A Bűnösök és áldozataik című Őszi Filmhetek programsorozat részeként a novemberi vetítéseken elsőként az örmény népirtás történetének két filmfeldolgozását láthatta a közönség. A filmvetítésekhez ezúttal előadás is kapcsolódott. A november 6-i vetítésen Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek a sok viszontagságon át is nemzeti létét megőrző örménységről szólva kiemelte: a legősibb keresztény népként írták be nevüket a történelembe. Szinte állandóan idegen népek uralma alatt éltek. Már a 19. század végi örmények elleni pogromoknak 200‒250 ezer örmény esett áldozatául, majd 1915‒1917 között mintegy másfél millió örményt végeztek ki a törökök – Allah nevében.

A november 6-án vetített Meggyalázott Örményország (Ravished Armenia, 1919) című első hollywoodi nagyjátékfilm bevezetéseként Kovács Bálint intézetvezető egyetemi docens tartott ismertetőt a filmről, amely a mészárlások egyik túlélője, Aurora Mardiganian élettörténetéről szóló megrázó tanúságtétel. A hollywoodi nagyjátékfilm eredeti változata 1919-ben készült, a cenzúrázások és az idő 24 perces filmmé rövidítették, s ennek felújított változatát láthatta ezúttal a közönség. Az örmény nép legsötétebb fejezetét idézte meg, amikor örmény nők ezreit erőszakolták meg, csonkították meg, kényszerítették háremekbe az Oszmán Birodalomban, közülük sokan kényszerűségből elhagyták keresztény hitüket és nemzeti hovatartozásukat.

A film megtekintése után Kovács Bálint armenológus az örménység történetéről tartott előadást. Kiemelte Örményország hagyományos örökségét, sajátos történeti értékeit, így többek között az Ararát-hegy szomszédságában megtalált kincset, Noé bárkájának egy darabját. Az örménység a 19. századtól Oroszország fennhatósága alá került, de keleti területei továbbra is oszmán hatalom alatt maradtak, majd következett a Szovjetunióban való alávetettségük. Valójában csak 1990 után beszélhetünk önálló örmény államiságról, mutatott rá.

A történész végül szólt a genocídium mint nemzetközi jogi bűncselekmény kategóriájának 1948-as megszületéséről. Törökország máig nem ismeri el az örmények elleni bűncselekményeket népirtásnak, nem ismeri el a genocídium megtörténtét. November 9-én – folytatva az örmény népirtás történetének filmes feldolgozásait – a 2016-os hollywoodi alkotást, Az ígéret című spanyol‒amerikai filmet láthatták az érdeklődők. A film cselekménye egy szerelmi háromszögbe ágyazva mutatta be, hogy a végnapjait élő Oszmán Birodalom keresztény örmények ellen indított pogromjai miként dúlták fel az örmény családok életét.