Aki a Bakonyban sétál, Afrikában jár

Ha az iskolai földrajzórákra gondolunk, bizonyára eszünkbe jut, amint a tanárunk éppen a kőzetlemezek mozgását demonstrálja széles mozdulatokkal, és kiejti a száján a bűvös lemeztektonika szót is. Hát, ez itt a kulcs.

A Föld kőzetlemezei folyamatosan vándorolnak, évente 1-2 centimétert tesznek meg.

Ha évmilliókban gondolkodunk, az összeadódó centiméterek óriási távolságokká válnak. (A Bakony mai formája nagyjából 45 millió évvel ezelőtt alakult ki.) Ráadásul ez a mozgás nemcsak egy irányba halad, hanem forog is, ezért aztán szinte bárhol felbukkanhatnak olyan kőzetek, amelyek az adott helyhez képest több ezer kilométerrel távolabb jöttek létre.

Az egész Kárpát-medence különböző helyekről érkező lemezdarabkákból épül fel. A Balaton vonalától északra például – így a Bakonyban is – az afrikai kőzetlemez beékelődésén, afrikai kőzeteken lépdelünk. Egészen pontosan a Szahara északi részén kialakult kőzeten.

Aki tehát a Bakonyban kirándul, egy kicsit Afrikában is jár.