Radnóti utolsó útján jár Tóth Péter Lóránt versvándor

Tóth Péter 14 évesen, az általános iskola utolsó évében találkozott először Radnóti Miklós költészetével. Azt mesélte, kitűnő magyartanára, Bődi Szabolcs az egyik órára bevitte magával a Bori-notesz eredeti másolatát, és az akkor hallott versek, történetek magával ragadták.

– Lenyűgözött Radnóti életigenlése, az életbe való kapaszkodása, ahogy megpróbált lélekben erős maradni és hazajutni. (Radnóti Miklós munkatáborba került és 1944-ben az akkori jugoszláviai Bortól a Győr melletti Abdáig menetelt sorstársaival. Az út során születtek a Bori-notesz versei – a szerző.) Akkor elhatároztam, titkos fogadalmat tettem, hogy egyszer bejárom Radnóti utolsó útját. Tudni akartam, hol születtek a XX. század legcsodásabb és legmegrázóbb költeményei, úgy mint például a Levél a hitveshez, vagy a Hetedik ecloga – mesélte lapunknak a versvándor.

Az egykori testnevelő tanár végül 2019. augusztus 31-én vágott neki a mintegy 850 kilométeres távolságnak. Az első napokban nem várt segítséget kapott egykori magyartanárától, aki egy kisbusszal elkísérte, esténként bevárta és a járműben meg tudtak pihenni. Bortól Belgrádig így jutott el. Innen már magyar lakta vidék következett, ahol mindig akadt egy-egy honfitársunk, aki szállást adott neki.

Magyarországra érve a Mohácstól Szentkirályszabadjáig tartó szakaszt vonattal tette meg, mert Radnótiékat marhavagonokba zárva vitték el a Veszprém melletti faluba. Ezt leszámítva végig gyalogolt Abdáig, napi 35-40 kilométert tett meg. Az út során több helyütt előadást tartott a költő- óriásról és ezalatt, számításai szerint, mintegy 3500-4000 ember hallgatta meg. Az útra egy forgatócsoport is elkísérte, a szabadkai Pannon Televízió négyfős stábja sorozatot és egész estés filmet is készített a kalandjairól Radnóti nyomában címmel.

Amikor közel egy hónap után célba ért, akkor úgy gondolta, soha többé nem vállalkozik az embert próbáló kihívásra, azonban mostanra megváltozott a véleménye.

– Eldöntöttem, ötévente végigjárom újra ezt az utat, és közte egyszer pedig a magyarországi szakaszt, Szentkirályszabadjától Abdáig. A kulturális túrám egyik hozadéka, hogy Abda polgármestere, Szabó Zsolt és a győri tanárok megszervezték a Radnóti-emlékmenetet. Most nagyjából kétszázan veszünk részt rajta. Idővel az a cél, hogy nemcsak Magyarországról, hanem a Kárpát-medence magyar lakta vidékeiről minél többen vegyenek részt rajta. A menet szeptember 17-én indul – ekkor keltek útra Radnótiék is Borból – addigra érek én is oda – magyarázta.

Tóth Péter tegnap reggel hat órakor indult el Szentkirályszabadjáról, Veszprémbe érve, nyolc órakor előadást tartott a Lovassy-gimnáziumban, majd folytatta útját, Zircen, Bakonyszentlászlón, Veszprémvarsányon, Écsen és Nyúlon áthaladva. Szeptember 17-re éri el Abdát.

Tóth Péter hét éve hagyott fel a testnevelő tanári pályával, azóta járja az országot és a Kárpát-medencét: rendhagyó történelem- és irodalomórákat tart. Szent László életútját, vagy 1956 történéseit eleveníti fel, illetve Radnóti életművével ismerteti meg a diákokat. Versvándornak tartja magát, feleségét is utazásainak köszönheti, az egyik ilyen prezentáción ismerte meg a Drávaszögben.