Budai Lotti történelmi regényei mellett a nők kulisszatitkait kutatja

Budai Lotti blogger, történelmi regényíró A nők eltitkolt élete címmel tartott közönségtalálkozót múlt pénteken a Jókai Mór Városi Könyvtárban. Polovitzerné Antal Mónika szakmai vezető köszöntőjéből megtudtuk, júniusról halasztották az előadást, dedikálást.

Budai Lotti nyolc évvel ezelőtt kezdett írni. Annak ellenére, hogy sem irodalmi, sem történészi végzettséggel nem rendelkezik, többéves útkeresésében villámcsapás- és hivatásszerűen találta meg az írás, amikor kifogyott a kedvenc történelmi regényeiből. Szabadúszóként dolgozik,mint mondta, „hobbinőtörténészként” tekint magára, ugyanis a divat- és női hétköznapok-történet az egyik specialitása. – Eredendően jogász vagyok, mentségemre szóljon, sosem praktizáltam. Szülői javaslatra tanultam öt évig. Nekem a legjobb arra volt, hogy onnan hozzam az alaposságomat, amit a történelmi regény műfaja eleve meg is követel. Annak idején amit csak lehetett, részletekbe menően kikutattam. Aztán ráéreztem egy olyan aranyszabályra, hogy nem szabad valamit beleírni egy történetbe csak azért, mert már kikutattuk, mert ettől könnyen enciklopédiaszerűvé válhat. Amikor egy történelmi regényhez kutatok, végül az összegyűlt információnak körülbelül 80 százaléka marad ki – árulta el a Szolnokon született szerző, aki első könyve megírásakor a kimaradt történelmi érdekességeknek létrehozta a Rizsporos hétköznapok névre keresztelt blogot, majd közösségi oldalt. Ennek tartalma felhalmozódott az évek alatt, s eleddig három könyvben öltött testet (Női divat- és hálószobatitkok a 18-19. századból, Női életutak és mindennapok a történelemben, A női szexualitás története alcímekkel).

– Az első kifejezetten divattörténetről szól. Van benne minden a téma szerelmesei számára: rizsporos parókák, krinolinok, fűzők, alsószoknyák és szépészeti trükkök, tippek. Aztán úgy éreztem, nem fair az előttünk élt nőkkel szemben, hogy csak egy, materiális értelemben kiváltságos réteget, az élet e keskeny szeletét tekintsük át. Hiszen a nőtörténelem ennél jóval súlyosabb és gyakran egyébként terheltebb téma. Így született meg a hétköznaptörténeti második kötet, ami egyebek mellett a gyerekszülést, az anyaságot, a házasságot, a házimunkát vagy épp a századfordulón élt cselédlányok, gyármunkásnők életét érinti. A tavaly megjelent harmadik kötet nem sikamlós, olyan jelenségekről szól, melyek nemcsak a nők szexuális életét határozzák meg, hanem ön-, férfi- és világképüket. A közösségi oldalt több mint 19 ezer olvasó követi – jegyezte meg Budai Lotti.

Mint mondta, könyvei írásakor mindig azon előítéletekre, hátrányokra, nyelvi jelenségekre koncentrál, amelyek még a 21. századi nők életét is befolyásolják, mint például a bérkülönbségek, az üvegplafon, az áldozathibáztatás, vagy épp a hiszti. Számára a szerelmi szálnál hangsúlyosabb a személyiségfejlődés. A nőtörténeti szakirodalmat általában külföldről vagy online, e-könyvként rendeli, de van, hogy vidéki antikváriumból veszi meg, majd hagyja leülepedni, hogy később koncepcióvá forrja ki magát. Jelenleg a Micsoda nők voltak című podcastben Zubor Rozi újságíróval híres nők életrajzát beszélik újra. Következő ismeretterjesztő témaként egyre jobban hívja a nőjogi mozgalmak, a feminizmus-történet. Szabadidejében szívesen járja a természetet és néz kosztümös filmsorozatokat.