Három napig 60 ingyenes program várja a veszprémieket – Íme a kedvenceink!

A Holtszezon friss, izgalmas és inspiráló kulturális eseményekkel, az alkotást és a közös gondolkodást elősegítő programokkal jelentkezik. Az írott műfajok közül a krimi, a sci-fi, a képregény- és fanzinekultúra, az ifjúsági- és gyermekirodalom, valamint a kortárs költészet lesz jelen a fesztiválon, de a programkínálatban szerepelnek színházi és bábszínházi előadások, hip-hop és slam poetry események, valamint alternatív zenei, punk és kísérletező posztrock koncertek is. A különböző előadások mellett a fesztivál nagy hangsúlyt fektet a közönség bevonására is, éppen ezért számos workshop – képregénykészítés, sci-fi írás, költészeti műhely – várja majd a látogatókat.

A helyszínek között szerepel a Kunszt!, az Expresszó, a Papírkutya, a Terem, az Utas és holdvilág Antikvárium, a Wine & Vinyl Bar & Store, a Fricska Étteremlakás, valamint az Incognito Kávézó is. 

Mit várunk a legjobban?

A Papírkutyában pénteken az Ohnody koncertjét

Február 25-én, pénteken 19:30-kor kezdődik majd a Papírkutyában Ohnody koncertje. Ohnodyról, vagyis Hegyi Dóriról eleinte különböző zenekarok vendégeként hallhattunk. Az énekesnő selymes hangja, tökéletes angol kiejtése azonnal felismerhető – van valami megfoghatatlan drámaiság abban, ahogy énekel, amire egyébként több zenei producer is felfigyelt a hazai elektro-pop világban.

Saját dalszerzői oldalát viszont csak később kezdte el megmutatni a közönségnek. 2017-ben jelent meg első single-je, 2018-ban pedig első saját szerzeményeit tartalmazó angol nyelvű EP-je, a Nude. Az első igazán áttörő sikert azonban a Hideg című dal hozta meg, mely már az új, Egy Igaz Szerelem című lemezének előfutáraként jelent meg 2019-ben. A hét dalból álló lemez magyar nyelvű: nyugodt, mélybe húz, nem ereszt könnyen – írja laudációjában Jónás Vera.

Az Expresszóban a Csoóri estet

Február 26-án, szombaton 19 órakor kezdődik az Expresszóban a Párbeszéd a sötétben című Csoóri est. Vecsei H. Miklós és csapata József Attila és Pilinszky János életműve után most Csoóri Sándor munkássága előtt tisztelegve hozott létre egy koncert-színházi előadást, amely a mai eltávolodás és uniformizálódás ellen keres szenvedélyes és egymásra figyeléssel teli válaszokat. 

Az előadást játsszák:

Vecsei H. Miklós

Kiss Flóra (Quimby, Subtones)

Mihalik Ábel (Hiperkarma, Kispál és a borz)

Novai Gábor (Mörk)

Frimmel Jakab (Abel Label)

Rendezői konzulens: ifj. Vidnyánszky Attila

Látvány: Kiégő Izzók

Az Incognitoban Grecsó Krisztiánt

Az irodalomról többet, Grecsó Krisztiánnal február 27-én, vasárnap az Incognitoban rendezik meg 14 órától. Az előadást követően dedikálásra is lesz lehetőség. A kortárs magyar irodalom egyik legnépszerűbb prózaírójáról, Grecsó Krisztiánról viszonylag kevesen tudják, hogy költőként indult. Ismertségét a Pletykaanyu alapozta meg, a legnagyobb szakmai sikere a Mellettem elférsz című regényért kapott Aegon Irodalmi Díj volt, könyveit nagy példányszámban szeretik az olvasók. 

A Teremben a fanzine-t

A micsodát? A fanzin olyan, amatőr és nemhivatalos, papíralapú kiadványok összefoglaló elnevezése volt, amelyeket rendszerint valamilyen kulturális jelenség (például egy irodalmi vagy zenei műfaj) rajongói állítottak elő, azzal a céllal, hogy az azonos érdeklődési körrel rendelkező társaikkal megosszák ismereteiket, gondolataikat, benyomásaikat az adott témáról. Az internet terjedésével a fanzinok a világ minden részén visszaszorultak, és helyüket apránként a nyomtatott lapoknál olcsóbban előállítható és terjeszthető „webzinok”, illetve rajongói blogok vették át.

A fanzinok szerkesztői, cikkírói és kiadói jellemzően nem kaptak térítést a munkájukért, de nagyon gyakran az ilyen kiadványok maguk is ingyenesek voltak, vagy csak jelképes összegbe kerültek az érdeklődő olvasóközönség számára. A kiadványokat a készítőik a saját lehetőségeikhez mérten írógéppel, vagy más, egyszerű nyomdatechnikai eljárásokkal állították elő, de nem kevés olyan fanzin ismert, amelyek részben kézírással születtek; terjesztésük pedig gyakran fénymásolatban történt. Ha alkotóik pénzt kértek is értük, az összeg többnyire nem volt magasabb annál, hogy az előállítás (fénymásolás) és szükség szerint a postázás költségét fedezze.

Olykor előfordult, hogy egyes fanzinok idővel szakmai kiadványokká fejlődtek – ezeket néha nevezték angol nyelvterületen "prozine" néven is –, és sok, később hivatásossá vált író is fanzinokban publikált először (néhányan közülük a profivá válás után is kapcsolatban maradtak a szakmai indulásukat segítő fanzinnal, emelve egyúttal annak reputációját is). Angol nyelven néha összekeverik a fanzin fogalmát a "fan magazin" kifejezéssel, de ez utóbbi valójában szinte mindig kereskedelmileg előállított kiadványokat jelent, amivel valamilyen kulturális jelenség, zenei műfaj vagy előadó rajongóit veszik célba.

A magyar fanzin név az azonos jelentésű, angol fanzine kifejezésből ered, amely a fan (=rajongó) és magazine (=magazin) kifejezések összevonásával született meg. A kifejezést először Russ Chauvenet használta 1940 októberében egy tudományos fantasztikus tematikájú fanzinban, és eleinte csak a sci-fi-rajongók körében vált népszerűvé, onnan terjedt el később más rajongói táborok köreiben is. Az internet rohamos térhódítása folytán a papíralapú fanzinok korszaka jobbára leáldozott.

Vasárnap 14 órától kiderül, hogy pontosan mi az, egy workshopon megtanulhatjuk, hogy hogyan csináljuk mi magunk, de a történelmét is megismerjük, aztán 21 órától még koncertek is lesznek a Teremben. 

További programok az EKF honlapján találhatók.