A Katti Zoób Divatház Várpalotán nyílt kiállításán elképesztő ruhakölteményekkel találkozhatunk

– Vajon művészet-e a divat? Igen, ha jól csinálják. Zoób Kati pedig jól csinálja, ezt az avatatlan szem is élesen látja. A nevével fémjelzett divatház sok munkával, a sznobéria farkascsapdáját átugorva, történelmi korokat és irányzatokat mesterien összekötve teremt kapcsolatot a divat és művészet között. Art Deco, népművészet, 18. századi bútorintarzia, reneszánsz kárpit, magyar koronázási palást, Lesznai Anna mesevilága, arab kalligráfia, organikus és geometrikus motívumok - az ellentétek harmóniájában egységgé forrnak össze az öltözékek – mondta el a Thury-vár Lovagtermében nyílt kiállítás megnyitóján Campanari-Talabér Márta, Várpalota polgármestere.  

Ezt követően Zoób Kati a kiállítás kurátorával, Kiss Szilárddal közösen mutatta be a kollekciót. A művésznő elmondta, egy olyan csodálatos kézműves műhelyt képvisel most Várpalotán, ahol minden ruhának a személyes életéhez is kapcsolódó  külön története van, ám összességében ezek a ruhák nem csak róla szólnak, hanem azokról  a kollégáiról is, akik csendben, a varrógép mellett dolgoznak és készítik az általa megálmodott gyönyörű darabokat.
 

Elhangzott, a divatház kollekcióra jellemző, hogy vannak  bizonyos visszatérő szimbólumok, amelyeket rendszeresen hímeznek bőrbe, nyomtatnak selyembe vagy szőnek gyapjúba. Ilyen a négyzet, a rózsa, a párduc és a szamár. Néha egyik vagy másik a háttérbe szorul, csak arra várva, hogy a következő szezonban a középpontba kerüljön, de jelentőségük sosem vész el. 

A közel 80 ruhakreációt felvonultató tárlat megnyitóján Kiss Szilárd, a gyűjtemény kurátora elmondta, minden kiállításra oly módon válogatják össze a több száz darabos archívumból  a már önmagukban is érdekes ruhadarabokat, hogy amikor azok egymás mellé kerülnek, a lehető legharmonikusabb  látványt nyújtsák és egyúttal  irányítsák is a szemlélő tekintetét. Ugyanakkor cél az is, hogy a kollekció betekintést engedjen abba  a hangulat- és érzésvilágba, melyet a divatház egy-egy ruhadarabbal szeretett volna kifejezni. Kiss Szilárd kiemelte, a ruhákat szándékosan nem időrendben csoportosították, ezzel is érzékeltetve  a divat időtlenségét. Érdekesség, hogy a szépséges ruhák között egy várpalotai vonatkozású is látható. A kreációt Kálnoky Adél grófnő, az első helyi kisdedóvó alapítója ihlette.

A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa programsorozat részeként megnyílt kiállítás szeptember elejéig látható a várpalotai Thury-vár Lovagtermében.