Előadás Zircen: Az igazságtalanságok miatti sérelmek gyógyíthatók, ha megértjük az eredetüket

A női szexualitás története címmel tartott ismeretterjesztő előadást Budai Lotti író a zirci Békefi Antal Városi Könyvtár rendezvényén. Az elején bemutatkozott az amatőr kutató, blogger, hogy érthető legyen, hogyan került érdeklődése látókörébe a téma. Jogot végzett, de nem dolgozott eredeti szakmájában, attól az alaposságot kapta, ami jól jött neki íróként. Kiskorában először a történelmi regények voltak a kedvencei, például Robert Merle sorozatai, s ez a műfaj a szerzőtől kutatást igényel. Ahogy az szintén hasznosnak bizonyult, hogy Lotti művészettörténetet, divattervezést tanult. Sok érdekesség, információ jutott a birtokába a középkori hétköznapokról miközben készültek művei, ezért ezekről blogolt, többek közt a divatpraktikákról osztott meg meglepő dolgokat, ennek nyomán számos visszajelzést kapott, hogy erre kíváncsiak az emberek. Arra is eközben jutott, hogy a társadalom több női szerepet megkülönböztet, például a lányét, az anyáét, a feleségét, egy ideje a dolgozó nőét is, de sosem tudott mit kezdeni a szeretőével. Olyan értelemben sem, hogy a férjét szereti, szeretgeti, testi örömöket átélve.

Elkerült beszédtémák

– Mindig életünk olyan területeivel foglalkoztam szívesen, amelyeket sok előítélet, tabu, ellentétes vélemény jellemez, amelyek általánosságban elkerült beszédtémák. Ilyen például az áldozathibáztatás, a nőket érintő üvegplafon, amibe beleütköznek a bérükkel, a pozíciójukkal, akkor is, ha munkahelyükön sikeresek az előmenetelben. A hiszti ellen egyenesen keresztes hadjáratot indítottam, mert ezzel a nőket gyakran megbélyegzik, ha hangulatukat, érzéseiket kifejezik, s közben a kiváltó okokról megfeledkeznek. Miért ezek a témák érdekelnek? Az igazságtalanságok miatti sérelmek úgy gyógyíthatók, hogy jobban megértjük eredetüket. Ha lelki gondjainkkal terápiára megyünk, akkor is a múltba indulunk vissza – mondta el az író motivációiról. 

Az apasági leszármazás hatásai

– Az apasági leszármazásnak, annak, hogy a családnév, a vagyon sokáig fiúágon öröklődött, három jelentős hatása volt a női szexualitásra: kialakult a szüzesség fogalma, a monogámiával kapcsolatos kettős mérce és a prostitúció – szögezte le az előadó és hozzátette: ma már egyébként a bilaterális leszármazás jellemző, amelyben az anyai és az apai oldali rokonok egyformán fontosak. S az emberiség mintegy kétmillió évig elvolt anélkül, hogy bármelyiket előnyben részesítette, figyelembe vette volna. Az ősközösségben ennek valószínűleg az volt az oka, hogy nem tudtuk, a férfi-nő együttléteknek köze van a gyermekszületéshez. Ez akkor szűnt meg, amikor tízezer esztendeje, a mezőgazdasági forradalom idején rájöttünk, hogyan működik a szaporodás. Az antropológusok úgy gondolják, az állattenyésztés kialakulása során, amikor letelepedtek az addigi vadászó-gyűjtögető közösségek, ért meg bennünk ez a felismerés – fejtegette az író és kitért rá, hogy elterjedt a nézet, miszerint a férfi felsőbbrendűség az anyaság iránti ősöreg irigységből ered. A gyermek kihordásának lehetősége ugyanis csak az egyik nem számára adott, így az anya kiléte mindig biztos. A férfi csak a nő korlátozása révén lehet az apaságában biztos. 

Hátbaveregetéssel járó beavatás

Ha hűtlen volt, megkövezték a nőt – sajnos máig van ilyen gyakorlat. A társadalmi normák sok helyen elítélik, ha a feleség félrelép, s máig sokak szemében bocsánatos, természetes, ha ezt a férj teszi. Sok ebből eredő hiedelmet gyerekkorunkban belénk neveltek, melyek szerint a lánynak nem illik több partnerrel kapcsolatba kerülnie, egyéjszakás kalandokban részt vennie, s ez máig meghatározó sokak életformájában. E téren több újrakeretezés szükséges az előadó meggyőződése szerint. 

– A női szüzesség történelmünkben sokáig anyagi és erkölcsi értéknek számított, ceremóniák, pénzátadás kapcsolódott ehhez a felfogáshoz, ami feljogosítottságot adott apáknak, férjeknek, s e téren a felelősséget előbbiek szimbolikusan az esküvőkön adták át utóbbiaknak. Míg a férfiaknál egyfajta hátbeveregetéssel járó beavatás volt a szüzesség elvesztése. E téren a kettős mérce patriarchális rendszerünk örökségének következménye, a hűséget csak a nőtől követelték meg sokáig – fogalmazott Budai Lotti.

A nap ötödik negyede

– Csak van itt egy kis hiba – jegyezte meg és kifejtette: ha minden nő mögött egy apa vagy férj van, aki elvileg betartatja a szüzesség megőrzése terén a fegyelmet, akkor hogyan tudnak páran, férfiak mégiscsak elcsábítani lányokat, asszonyokat. Létre kellett hozni egy csoportot a nők körében, amelyik nem állt a szüzesség szigorú szabályozása alatt. Az övékét a legősibb mesterségnek nevezzük, de egyébként nem az, mert a legősibb a gyógyítóké.  

– Mintha természetesen szükségszerű lenne a prostitúció, holott a mellékterméke egy rendszernek. Tudni kell, hogy sokáig űzőik kilencven százaléka rabszolga volt, nem eladták testüket, hanem azt mások árulták. Az ipari forradalom során nyolcvan százalékuk átmeneti állapotnak tekintette ezt a fajta pénzkeresetet, a franciáknál a nap ötödik negyedének nevezték, célozva arra is, hogy jövedelemkiegészítés, szükségszerű másodállás. Nem önszántukból csillapították így bővérű természetük ösztöneit, ahogy sokáig hitték. Ebből eredt egyébként, hogy sokáig elítélték azokat a nőket, akik élvezték a szexet – sorolta az előadó és megemlítette: található néhány matriarchális társadalmi berendezkedés szerint élő csoport világunkban, ezekben nőági az öröklés, s előfordul, hogy a legkisebb lányra száll a vagyon, nem is a legnagyobbra. 

A következménye mindenhol egyforma: nincs szüzesség-fogalom, válás, könnyű a partnerváltás és nem elítélendő, nincs prostitúció sem.