Ördögszerű lények, látomásos képi világ - Előadás Bosch festőművészetéről Veszprémben

A programot a Művészetek Háza idei Csendnapok rendezvénysorozatának részeként tartották. Németh István bevezetőjében kitért rá, 1463-ban tűzvész pusztított a festőművész szülővárosában, amely meghatározó élmény lehetett az ifjú, akkor 13 év körüli Boschnak, mert utóbb számos alkotásán visszaköszönt ez a motívum. Hozzátette, a festő életművén végigvonul az a gondolat, hogy a földi élet egy zarándokút, amelynek célja, hogy az ember visszataláljon Istenhez. Számos képén megjelenik például az Isten angyalai és az ördögök közötti küzdelem. 
A művészettörténész arról is beszélt, a huszadik század elején még nagy volt a bizonytalanság abban, hány kép maradt fenn Boschtól: a festőművésznek ugyanis számos követője akadt halála után, aki az ő stílusában készített festményeket. Azt, hogy mennyire népszerű volt a festők között, jól példázza, hogy a Szent Antal megkísértése című művéről több mint hatvan másolat ismert. Míg száz éve 70-80 alkotást tulajdonítottak Boschnak, azóta a fatábla (és a fa korának) meghatározása sokkal pontosabb: a vizsgálatok a művek többségéről azt állapították meg, hogy később keletkeztek, így Bosch-műként manapság alig harmincat tartanak nyilván. Ezeknek közel fele volt látható a Szépművészeti Múzeum idei, Menny és pokol című kiállításán, ami jelentős tett, ugyanis a budapesti intézmény gyűjteményében nem szerepel Bosch-festmény.

A műveket hét szekcióba rendező tárlatról és az ott kiállított művekről részletesen beszélt Németh István, megjegyezve, hogy Boscht sokan a szürrealizmus korai előfutárának tartják a művein megjelenő furcsa szerzetek és látomásos képi világ miatt, ugyanakkor több alkotásán, például a tájképszerű hátterekben erős realista jegyeket is magukon hordoznak a festményei. A festőművész öröksége kapcsán elmondta, művészetének első igazi követője id. Pieter Bruegel volt, akit sokszor csak „második” Boschként aposztrofáltak.