Csárdapuszta és a Kossuthok házasságai

– Kossuth alakja beivódott a magyarok lelkébe, és a szabadságvággyal azonosítjuk. Az, hogy lakóhelyünk környékéhez, Veszprém megyéhez, azon belül a Pápai járáshoz életútja kötődik, büszkévé teszi a helyi embereket, akik emlékét ápolják, akárcsak családtagjaiét, akik ugyancsak méltók erre – mondta el Kovács Zoltán országgyűlési képviselő a Kossuth-emlékankéton, amelyet a bakonyszentiván önkormányzat és német nemzetiségi önkormányzata szervezett. Bemutatták a Csárdapusztai Kossuth-emlékfüzetet, amelyet Fehér Mária jegyző és Kerecsényi Zoltán szerkesztett. Szó esett többek között a csárdapusztai Kossuth-kápolnáról és az idén 205 esztendeje született Meszlényiné Kossuth Zsuzsannáról.
A Kossuth-kápolna Bakonyság és Bakonyszentiván határának találkozásánál, Csárdapusztán található, azon a részen, amely kapcsolódott Kossuth Lajos apósának, Meszlényi Jánosnak a birtokához a XIX. század folyamán. A XVIII. században, barokk stílusban épült. Veszprém megyében a Kossuth-emlékhelyek egyik legjelentősebb színtereként tartják számon, pár éve Kovács Zoltán országgyűlési képviselő közbenjárásának köszönhetően felújították. A most újszerűen pompázó kis római katolikus kápolnában részesítették egyházi áldásban egykor Kossuth házasságát. 
A Csárdapusztai Kossuth-emlékfüzet elkészítésének aprópóját többek között Kossuth Lajos születésének 220. évfordulója adta. Egy kis zsebre vágható emlékkiadvány, amely Kossuth emlékét szeretné elmélyíteni az itt és a környékben élőkben, az idelátogatókban. A megboldogult kormányzóelnök rövid életrajzát tartalmazza, leánytestvérének, Meszlényinének, Kossuth Zsuzsannának, a hajdanvolt szabadságharcos főápolónőnek, Magyarország első főápolónőjének pályáját eleveníti fel. Egy szerény breviáriumot, vagyis Kossuth-idézetgyűjteményt is közöl, a hely szakrális vonatkozásait hűen összefoglalja, a hagyományápoló lokálpatrióták munkáját szintúgy.  

Az egykori Kisdém szülöttének, Meszlényi Rudolf földbirtokosnak, ügyvédnek, hírlapírónak, Fejér vármegyei követnek a testvére Kossuth Lajosné Meszlényi Terézia volt. Meszlényi Rudolf pedig Kossuth Lajos legfiatalabb húgát, az 1848–49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc tábori kórházainak későbbi főápolónőjét, Kossuth Zsuzsannát vette feleségül.  

– Kossuth Zsuzsannáról oly nagyon nem szoktak szót ejteni az évenkénti, március idusi ’48-as ünnepségeken, holott a forradalom és szabadságharc egyik igen fontos, szimbolikus alakja ő is. S nem csupán azért, mert a kormányzóelnök lánytestvére volt, mert ő is a Kossuth nevet viselte, hanem mert olyan példaadó, néhai történelmi személyiség volt, akire mi, magyarok nagyon is büszkén tekinthetünk ennyi idő után is; akire a mai fiatal lányok, asszonyok, a hivatásszerűen betegeket ápolni készülők példaként nézhetnek – hangzott el az ünnepségen. 

A rendezvényen a történelmi, helytörténeti, lokálpatrióta érzületű érdekességeket Földing Ernő, a Német Nemzetiségi Önkormányzat Bakonyszentiván elnöke és Kerecsényi Zoltán, a Kossuth Szövetség Veszprém megyei titkára ismertette, köszöntőt mondott Frum István bakonyszentiváni polgármester, és a megjelentek tisztelegtek néhai Kiss Lajos bakonysági polgármester emléke előtt. 

Mező Lászlóné pápai festőművész Bakonyszentivánnak ajándékozta az emlékfüzet címlapján szereplő alkotását, amelyen a csárdapusztai Kossuth-kápolna épületrajza, Kossuth Lajos és felesége, Meszlényi Terézia portréja látható.