Vissza a bivalyokkal!

Április 3. 

Befordulunk a nagyhétbe. Azért ez más, mint ha a konyhába tennénk. Embert próbáló. Isten próbára teszi az embert. Az ember próbálkozik. Nem könnyű feladat a kereszt árnyékában. A virágvasárnap könnyen felfogható öröme után már szinte hallani a korbácsütéseket. A szegek a húsban. Mel Gibson filmje, A passió. Így történt, mondta róla Szent II. János Pál, miután megnézte. A világ hálójában kering egy fotó, rajta a rendező civilben, mellette ül a Jézust alakító színész, már a sminkesek beavatkozása után. Mosolyognak. Ebben minden benne van. Legyetek derűsek. Újabb próbatétel. De a nagyböjt sem legyengít, inkább megerősít. A Húsvét az emberiség legnagyobb misztériuma.  

Április 4. 

Nem szól róla az ének már egy ideje, Hálistennek. Inkább el kellene rakni a krumplit fütyörészve, de bajmolódjon vele a fene, a föld fagyos, a szél napok óta üvölt. Aztán mégis megszólal az ének, fújják a dalt, az Erdőfű zenekar Martin György Kalotaszegen című friss lemezét hallgatom. Hogy ki volt Martin György “Tinka”, arról köteteket lehetne írni, most csupán néhány adat és egy jellemző történet, összefoglaló jelleggel. Martin György 1932-ben született Budapesten, etnográfus, néptánckutató-zenefolklorista, táncos és tudós, a huszadik századi magyar folklórkutatás egyik legnagyobb alakja. 1950-ben került az ELTE bölcsészkarára, ahol először magyar nyelv és irodalom, majd néprajz-muzeológia szakon tanult. 1983-ban bekövetkezett haláláig 192 írása jelent meg, ebből hét könyv. Mindeközben táncgyűjtő útjain bejárta a Kárpát-medencét, leforgatott több tízezer méternyi filmet, jegyzetelt, rendszerezett és katalogizált. Káprázatos életmű. Ezekre a munkákra ne úgy gondoljunk, mint ahogy esetleg napjainkban végezhetné el valaki. Akkoriban Erdélyt bejárni felért egy expedícióval, és próbáljuk meg elképzelni, amint Tinka egy némafilmen tanulmányoz egy táncot. Na ugye. 

És akkor jöjjön a történet arról, hogyan találkozott Martin György Mátyás István kalotaszegi táncossal. “Elég nehéz volt megtalálni, mert Molnár István a könyvében rosszul írta fel a nevét, és amikor én Magyarvistára elkerültem, akkor egy lakodalomban elkezdtem kérdezősködni, hogy ismerik-e Mátyás Ferencet. Hát ilyen nincs a faluban –  mondták. Megkérdeztem az öreg bánffyhunyadi prímást (id. Varga Ferenc “Csipás”), aki minden kalotaszegi faluban mindenkit ismert, hát –  azt mondja –  itt az egész völgyben egy sincs. De én akkor már tudtam a táncát filmről, és akkor a cigány előtt elkezdtem mondani, hogy aki így táncol és mutattam. Na hát, miért nem mondta, hát ez a Mundruc –  a táncáról rögtön megismerték. Mikor reggel a lakodalom véget ért, felpakoltam a cigányokat és együtt elmentünk hozzá. Éppen készült kihajtani, a bivalyos szekér már kifordult, amikor megszólítottam és mondtam miről van szó. Na hát akkor máma nem megyünk ki dolgozni –  mondta a feleségének és a bivalyokat visszapakolta az istállóba. Az egész napot arra szentelte, hogy foglalkozzon velem.” 

No, hát így mentek akkortájt a dolgok. És ezt a néhány mondatot is órákig lehetne elemezni. Végül, de nem utolsósorban egy családi vonatkozás Martin Györggyel kapcsolatban, csupán azért, mert messze túlmutat a privát szférán. Ő volt a nevelőapja Éri Péternek, a Muzsikás együttes zseniális muzsikusának, aki az Erdőfű két zenészének, Éri Mártonnak és Éri Katalinnak az édesapja. Nos, így megy ez, ahogy Kurt Vonnegut mondaná. És ők így együtt aztán igazán hallották, hogy “itt Mérában mi történt”, ahogyan azt meg a lemezen hallható egyik nóta címe mondja. Az Erdőfű albuma természetesen főhajtás Martin György és a kalotaszegi zenészek élete és munkássága előtt, de egyben és ugyanakkor egy önálló, szuverén alkotás, amit kedvünk szerint hallgathatunk hajnaltól hajnalig. És amit persze nyilván le is tölthetünk, de akkor lemaradunk a kézben tartás öröméről, a szép borítóról, a magyar és angol nyelvű kalauzról és Pörneczi Bálint Éri Péterről készített gyönyörű fotográfiájáról, amelyen a tekintet egyszerre idézi a negyvennyolcas honvédeket, a hortobágyi csikósokat és magát a muzsikát. Amit esetünkben az Erdőfű zenészei, a már említett Éri testvéreken kívül Maruzsenszki Andor, Kiss-Balbinat Ádám osztanak meg velünk, közreműködik Éri Péter, Salamon Soma és Porteleki Áron.