Jelképesen visszatértek a koronázási jelvények és a Szent Korona Veszprémbe

A jezsuita templomban rendezett eseményen Grászli Bernadett, a Művészetek Háza igazgatója mondott köszöntőt, majd az idén nyolcvanéves Szelényi Károly fotóművész idézte fel, hogy 1978-ban, amikor visszakerültek a tárgyak Magyarországra, a koronáról és a palástról is nagyjából száz-száz felvételt készített. A fotók a kutatókat is segítették a szabad szemmel nem látható részletek tanulmányozásában. A veszprémi fotóművész a koronázási jelvényeket részleteiben ábrázoló felvételeiből – amelyek az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében találhatók – kiállítás is nyílt a jezsuita templomban. 

A tárlathoz kapcsolódva Pálffy Géza történész tartott előadást a koronázási jelvényekről, amelyek közé a Szent Koronát, a koronázási palástot, a királyi jogart, az országalmát és a koronázási kardot soroljuk. Kiemelte, a korona és a koronázási jelvények jellemzően 14–15. századiak, ugyanakkor a palást – amely Gizellát, Istvánt és fiukat, Imrét is ábrázolja – Szent István-korabeli. Hangsúlyozta, a Szent Korona – amely a magyar állam ezeréves történetének legfontosabb szimbóluma, egyszerre egyházi és világi ereklye – kezdetben az uralkodói hatalom, később a magyar államiság és szuverenitás jelképe lett. Előadásában kitért rá, a Szent Koronához mintegy nyolc évszázados története során több mint 80 különleges esemény kapcsolódik: például tizenegy alkalommal került külföldre, mindannyiszor nyugatra menekítették, a létrejötte óta eltelt idő hatodát töltötte külföldön. A tatárjárás idején például egészen Dalmáciáig menekítették, a legtöbbször azonban a mai Ausztria területére került. Összesen háromszor, például az 1848-49-es szabadságharc bukása után ásták el. Pálffy Géza arról is beszélt, Veszprémet nem véletlenül tartják a királynék városának, ugyanis az uralkodók feleségét a veszprémi püspökök koronázták meg, ugyanakkor a koronázások helyszíne nem Veszprém, hanem jellemzően Székesfehérvár vagy Pozsony volt. A Szent Korona történetében azonban fontos helyszín Veszprém is, ugyanis 1944-ben a szovjet csapatok elől Veszprémbe menekítették a koronázási jelvényeket – a palástot kivéve –, ahonnan Kőszegre, onnan Ausztriába, végül a tengerentúlra került. 

Mint ismert, a koronázási jelvények egy része a parlamentben látható, míg a palást a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. Elhangzott az is, a Szent Korona tudományos kutatása a 18. század végén kezdődött meg, az ismereteket számos új eredménnyel gazdagította az elmúlt években a Pálffy Géza vezette MTA BTK Lendület Szent Korona Kutatócsoportjának munkája.