Páratlan remekmű a tapolcai zsidó temetőben

A Lessner család kanadai leszármazottja, Lessner Iván Darlene Mace művésznővel készítette a járvány idején két éven át az üvegmozaikot, amely szimbólumaival felöleli nem csak a Lessner család, hanem a teljes tapolcai zsidóság több évszázados történetét. Ábrázolja a Balatont, a szőlőtáblákat, a környező hegyeket családi, magyar, zsidó, izraeli néprajzi motívumok mellett. Az alkotást nyolc nap alatt rögzítették a helyére, a szertartáshelyiségből a temetőbe nyíló ajtó köré, ahol jelképezi a két világ közti átlépést. A mozaik készíttetését a Lessner család vállalta, a művész jelképes áron adta át, így az értékes remekművel megajándékozták a várost, amely 1703-tól otthont adott a zsidó lakosságnak.

– Magam többnyire az ötletet adtam az egyes motívumokhoz és a kockák kivágásában segédkeztem, a munka nagy részét a párom, Darlene végezte, akinek Amerikában több munkája látható már. Magyarországon ez az első, és itteni kötődése sincs más, de szintén zsidó családból származik. Örültünk a feladatnak és annak, hogy az ilyen távolságban is elkészülhetett. A több mint háromezer kis kockából álló alkotás nem sérült meg a repülőút során, 14 elembe összeállítva utazott. A szüleim tapolcaiak voltak, 1949-ben költöztek Budapestre, majd 1956-ban Bécsbe. Én ott érettségiztem, majd Németországban tanultam borászatot. 1981-ben mentem ki Kanadába, de amikor tehetem, visszatérek a városba, hiszen az édesapám, dédapám itt nyugszik a zsidó temetőben – mutatta Lessner Iván a temetőben levő legszebb szarkofágokat. Édesapjáét és a dédapjáét, amelyet Ferenczy Béni szobrász készített. 

A Kanadában borászként dolgozó Lessner Iván ma már nyugdíjasként él párjával. Most az ötvenéves érettségi találkozóra utazott Bécsbe, de onnan ellátogatott Tapolcára is néhány napra. A járványt megelőzően több alkalommal járt már itthon, de azóta csak tavaly tudott hazautazni.