Írók, bírók, gyógyítók, tanárok, akasztófavirágok utcája: Irodalmi sétát rendeztek Tapolcán

Németh István Péter költő, irodalomtörténész az Ady Endre utcán vezette végig az érdeklődőket. 

Elmondása szerint a költőnek csupán kevés köze lehetett Tapolcához. A szerint Ady 1919-ben Csinszka mellől egy Tihanyi Lajos-festményre látott, amely a Tapolcai medence egyik hegyét, a Gulácsot ábrázolta. - Ady azonban nem csupán a halálos ágyáról vehette szemügyre vidékünk szépségeit. A Helka hajó fedélzetéről csodálta a Balaton-felvidék hegyeit. Onnan, nyári fehér ruhában, a fedélzetről pillantotta meg a Badacsony és az Örsi hegy között a Gulácsot. Abban a pillanatban volt a legközelebb Tapolcához. Ady Endre máig a magyar kultúra egyik géniusza. A jövőbe látott, akár Batsányi János. Örülök, hogy lakcímem is hozzáköt – vallotta István.

A séta a Köztársaság térről, korábban Vásártérnek nevezett területről indult, ahol egykor még akasztófák álltak. A 19. század közepéig akasztófadombként is funkcionált, utoljára Rózsa Sándor komáját húzták föl ott. - A zabolai testvérvárostól kapta ajándékba Tapolca az itt látható nagy székelykaput. Az utcában szinte kőhajításnyira a székelység organikus építőművészetét idéző református templom is áll. A szomszédban pedig a bíróság épülete és a Kisfaludy utca, ahol Bertha Bulcsú lakott. A közelben van kórház is, amelynek első betegei a frontról érkezett sebesültek voltak. Az épület 1914-ben készült el a seprűszárító helyén. Mészöly Dezső is feküdt itt egykor - mondta az irodalomtörténész. A szónok beszélt még arról, hogy az utca felől is megközelíthető a Vasudvar kapuja, amely a maga izgatottan kanyargó akantusz-mintázatával a vidéki szecesszió egyik legszebb tárgyi emléke. Steiner Zsigmond vaskereskedő készíttette, aki boltját az udvaron 1910 januárjában nyitotta. A mentőállomás épülete előtt kiderült, hogy Tatay Sándorért innen indult Szigligetre, az Alkotóházba esetkocsi Starcsevics Tibor mentőssel, akinek édesanyja a tapolcai könyvtárban dolgozott. Tibor felismerte az írót, Tatay Sándor pedig írásában vallott arról, hogy nem gondolta volna, hogy azon fiatalember gondjaira lesz bízva egyszer, akivel annak kisgyermek korában találkozott a tapolcai könyvtárban. - A Bárdos Lajos Általános Iskola 1956-ban épült. Udvarán ma az iskola falai között tanító Bertha Vincének és Bulcsu fiának közös emlékfája nő. Szép jelkép az életükben egymás egyéniségével ki nem békülőkért. Bertha Vince tanító szárnyaló fantáziával meséket talált ki gyermekeinek. Bulcsu fia írói érzékenységet, s bizonyára gazdag és egyszerre terhes örökséget is kapott a rendhagyó életű apától. Az utca végén áll az úgynevezett Vázsonyi ház, amely ma vendéglátóipari egység. Itt élt és alkotott a Nagyvázsonyból indult Vázsonyi Izidor, aki igen víg kedélyű versekkel vágott neki a világnak. E hangja az első világháború éveire azonban komorabbá vált, mert semmi kedve nem volt a sírva vigadó mulatozást vagy a hamis idillt megörökíteni – zárta a sétát a költő.