Kátránypapírral készülő alkotások

2023.09.02. 12:00

Az országban egyedülálló technikát alkalmaz T. Szabó László

A Csigó Art Pont 2023 VEB 2023 Kultháló Program keretében tartott tárlatvezetést a Nyitott Műtermek Nemzetközi Kitekintéssel című csoportos kortárs nemzetközi kiállításon a kiállítóként is jelen lévő T. Szabó László képzőművész.

Tóth B. Zsuzsa

T. Szabó László beszélt a különleges frottázstechnikáról is a tárlatvezetésen

Fotó: Tóth B. Zsuzsa/Napló

A gyulakeszi Csigó Malomban 2023. június 15-e és október 31-e között három hazai és hét olaszországi kortárs festő, grafikus, keramikus, szobrász és fotóművész alkotásai tekinthetők meg. A Balaton-felvidéken élő és alkotó művészek: Gábor Áron festőművész, G. Heller Zsuzsa keramikus-szobrászművész, T. Szabó László képzőművész mellett az északolaszországi Cipressán lévő Villa Biene Arte Contemporanea nemzetközi művésztelep alkotói: Appetechia Lorenzo fotóművész, Imberti Pier-Giuseppe festőművész, Maglitto Carlo szobrászművész, Palmucci Andrea fotóművész, Speziari Fabiano szobrász és ipari formatervező, Török Judit grafikus és mozaikművész, Viglino Gian Piero festőművész alkotásai láthatók.

T. Szabó László frottázsaival mutatkozott be a tárlaton, a különleges technikával készülő művek felkeltették a jelenlevők érdeklődését. A vendégeket Bartunek Katalin, a Csigó Malom Kulturális és Művészeti Központ Alapítvány vezetője köszöntötte, majd az alkotó beszélt munkáiról, alkotói módszereiről. A Tapolcán élő T. Szabó László elmondta, hogy mindig jó egy olyan kiállításon részt venni, ahol különböző műfajok képviseltetik magukat.  

- Itt szinte minden műfaj felvonul a plasztikától és a festészettől, grafikától kezdve a fotón át az objektekig, kollázsokig és a frottázsokig. Kollégáim eddig számomra jórészt ismeretlenek voltak, de a kiállítás alkalmat adott nekem arra, hogy megismerjek olyan embereket, akik máshol élnek és alkotnak. Ebből mindenki táplálkozik. Legyen bárhol a világban egy alkotó, mindig arra törekszik, hogy mondanivalójához megtalálja a saját hangját, kifejezési eszközeit. Ehhez nagyon sok idő kell. Nagyjából harminc éve, hogy a frottázstechnika nálam ilyen szintre fejlődött, ennek az alapötlete az, amit gyermekkorukból sokan ismernek: ráteszünk egy papírt egy érmére és átsatírozzuk. A frottázsok is úgy készültek, hogy készítettem egy alapot, egy úgynevezett dúcot, amely nálam kátránypapírból van. Korábban ugyanis festőművész voltam, abban az időben volt egy tekercs kátránypapírom, amelyet ragasztós masszával alapoztam le, abba ábrákat karcoltam és azt festettem meg.  Érdekes formák jelentek meg, amelyek szíven ütöttek, egymás mellé satíroztam őket, így alakult ki a kép. Máig ragaszkodom a kátránypapírhoz, de már konkrét terveket készítek, majd felnagyítom és megrajzolom, bekenem ragasztóval, átsatírozom, belekarcolom a motívumokat. Átsatírozva meghagyom a főbb vonalalkat, majd megfestem a papírt és újra satírozok, így jelenik meg a színes formavilág. A képet farostlemezre kasírozom fel, hogy kifeszüljön. Rejtélyes hatása van, sokan nem tudják megmondani, hogy ez most egy rajz, vagy számítástechnikai eljárással készített alkotás. Eleinte csak fekete-fehérben tudtam elkészíteni, de egy idő után már színesek lettek - magyarázta művei készítését az alkotó. Vallotta, hogy fontos számára a munka technikája, amely egyedülálló. 

- Rajtam kívül senki nem csinálja ezt így, de szívesen megosztom és népszerűsítem. A munka tartalmi hordozója ugyancsak lényeges, leginkább az emberi kapcsolatok, kötelékek foglalkoztatnak és jelennek meg a képeimen - mondta T. Szabó László.  

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában