Az EKF legveszprémibb projektjét elemezték

Bolgár Eszter programmenedzser köszöntőjében ezeket a kis közösségeket emelte ki, s azt, hogy a projekt főszereplői mi, veszprémiek voltunk. Az eseményen levetítettek egy werkfilmet, bemutatva a neves veszprémi emberek modellek segítségével megformált köztéri szoborinstallációit, illetve az ötletgazdákat, ismertették a megvalósítás mögött lévő nem kis munkát. – A mélységekkel, valódi történetekkel foglalkoztunk ebben a szerethető projektben, miközben sokat gondolkodtunk azon, hogyan, mivel lehetne az EKF-et feldobni, láthatóvá tenni a láthatatlant, megragadni a történelmet – emlékezett vissza Szauder Dávid médiaművész, az egyik ötletgazda, aki elárulta, nagyapja egykor beleszeretett az amatőr filmezésbe, járta az országot, izgalmas városokban filmezett. – A tekercsek megmaradtak, digitalizáltam azokat, s az egyiken felfedeztem Veszprémet. Ekkor jött az ötlet, hogy a város lakosságát bevonjuk ebbe a hangulatba, összekapcsolva jelenüket múltjukkal. Can Togay, az EKF művészeti és kreatív főtanácsadója, a másik ötletgazda azt hangsúlyozta, Veszprémben ismerte meg a lokálpatriotizmust, mint élő és alakító, érzelmekkel, kötődéssel teli érzést, s mint mondta, számára ez az érzés a várossal való kapcsolat egészen mély metaforája.

Márkusné Vörös Hajnalka történész szintén a Privát Veszprém projekt megvalósításának kulcsszereplője volt, őt veszprémiként identifikálják az itt megélt történetek, kapcsolatok, s munkája, mely egyben nagy szerelme. – Cáfolom – mondta, hogy a veszprémiek nem befogadók, az itt élő családok hozzáállása igazolta ezt, mely kétoldalú dolog: az ideérkezőnek is nyitottnak kell lennie. A helyiek betekintést adtak varázslatos történeteikbe, s aki ennek részesévé válik, az mágnesként kötődik a városhoz, az itt élőkhöz.

Szóba került az közeljövő, az EKF-et követő időszak. Szauder Dávid szerint az úgy lesz izgalmas, ha fennmarad az érdeklődés, ami hasonlóan sikeres projekteket hoz. Can Togay szerint a beruházások nem tűnnek el, a kérdés az, hogyan élte meg a város az EKF-re való készülést, mit indítottak el az események a lakókban. – Szerintem ez a ritka lehetőség sok együtt gondolkodást hozott a kultúrával foglalkozók mindennapjaiba, ennek igen erős élménye évek múlva is mérhető lesz. Fontos az is, hogy a lakók gondolkodjanak történelmi múltjukon, a Privát Veszprém is a távlatokban való együtt gondolkodás terjesztője. Márkusné Vörös Hajnalka a közösségi terek megerősödésének fontosságát emelte ki, mely erősíti a kisközösségeket is. Can Togay gondolataira visszautalva szerinte Veszprém kibocsátó, de befogadó is egyszerre, az elszármazottak jól képviselik a veszprémiséget, ami fontos. Mint ahogy fontos gyerekeinkkel megismertetni múltunkat, a projekt köztérisége erre remek lehetőség a történész szerint.

A beszélgetésbe bekapcsolódtak a jelen lévők, Debreczeny János György például családjuk 250 éves múltja révén a kötődést, az emlékek megőrzését, továbbadását hangsúlyozta. Ahogy elmondta, a Dózsavárosban felépült ONCSA-házak története inspirálta kutatásra, mely során kellemes barátokra talált, írásai közül több megjelent a Veszprémi Szemle című folyóiratban. Kapai Klára, szintén dózsavárosi lakos a régi fényképek kutatása, nézegetése által megelevenedő történetekről szólt, elmondta, más családokat is biztattak erre.

A Privát Veszprém projekthez Csobay Bence fotós készítette a képeket, aki elmondta, a fotós személye, az az adottsága, hogy megnyissa a fotóalanyokat, azért lényeges, mert így látja igazán, mit kell, sugározzon egy-egy kép. Márkusné Vörös Hajnalka felhívta a figyelmet, hogy készülnek egy, a veszprémi családok történetét bemutató könyv szerkesztésével, mert érezik, egy-egy család életszemlélete micsoda inspirációt képes adni ehhez. Végül elhangzott, a projekt grafikáit a mesterséges intelligencia segítségével alkották meg, így korunk technikáját is bevonták a Privát Veszprém számtalan részének megvalósításába.