Balassitól Jumurdzsákig - a török-magyar barátság dalban elbeszélve

Nemcsak a hódoltság 150 évére kell gondolnunk, hanem a hazai szabadságmozgalmak bukása után nyújtott török segítségre, mint például II. Rákóczi Ferenc fejedelem Rodostójára és az „1849-eseknek” adott menedékre is. Utóbbiak közül többen hálából vérüket adták a félholdas zászlóért a török hadsereg kötelékében. Magyar szervezte meg a török állami tűzoltóságot (Széchenyi Ödön), magyarnak köszönhető a török népdalgyűjtés fellendülése (Bartók Béla) és magyar nyelvészek hathatós közreműködésével zajlott a latin ábécé bevezetése az ázsiai birodalomban. Ugyanakkor Magyarország az elsők között ismerte el a száz éve megalakult Törökországot, és éppen száz éve, 1923. december 18-án kötött a két ország barátsági szerződést.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar Összetartozás Intézete a magyar-török centenáriumra emlékezve hívta meg Erdel Salikoglu isztambuli lantművészt, aki évtizedek óta kutatja a török és a magyar kapcsolatokat, zenei párhuzamokat a kulturális, szellemi testvériség jegyében. 

Erdal, aki eredetileg reumatológus szakorvos, a törökországi néptáncmozgalomtól jutott el a régi zenéhez. Szoros barátság fűzte Kobzos Kiss Tamás énekmondóhoz, sokszor koncerteztek együtt. 2011-ben megalapította az Isztambuli Magyar Kulturális és Baráti Társaságot, 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, 2015-ben tiszteletbeli magyarnak választotta őt a Panoráma Világklub, 2020-ban pedig megkapta a Pro Cultura Hungarica díjat a magyar kultúra iránti elkötelezettsége, a magyar-török kapcsolatok sokoldalú ápolása és fejlesztése érdekében végzett munkássága elismeréseként. 2013-ban török nyelvre fordította Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét, majd több más könyvet is.

Sok érdeklődő jelent meg Erdal Salikoglu decemberben, az MCC veszprémi képviseletén tartott koncertjén, melynek keretében a török művészt Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézet igazgatója mutatta be.