Szerkesztő, szerzők és olvasók együtt a Beszélő Veszprém kiadvány kapcsán

A Beszélő városok Veszprém projekt történeteket mesél a városról, vele feltárhatóvá válik Veszprém interkulturális öröksége. Ehhez pedig szakemberek kellettek, akik az épületeket, a város neves szülötteit, a különböző korok hagyományait ismerik. A kötet harmincöt tanulmányt foglal magába tudományról, művészetről, oktatásról, püspökökről, de még egy híres-hírhedt pártvezérről is. 

A kötet a Beszélő városok sorozat harmadik kiadványa, Kőszeg és Keszthely után idén Európa kulturális fővárosa mesél magáról. A sorozatról, s a kötetről a szerkesztő, Mátay Mónika történész, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének munkatársa beszélt, majd a szerzők egy része is szót kapott. A szerkesztő, mint elmondta, meglepődött, amikor felkérték a munkára, de bízik abban, a kötet hozzájárul a veszprémiség erősítéséhez.

A szerzőkkel való beszélgetés során szót kapott többek közt Sebő József, aki Brusznyai Árpád életrajzának megírásával hiányt pótolt, méghozzá úgy, hogy évtizedekkel ezelőtt sok élő tanúval beszélt Brusznyai kortársai közül. Márkusné Vörös Hajnalka a város történetének egységbe tömörítése kapcsán kiemelte Mátay Mónika munkáját, s felhívta a figyelmet a kiadvány tematikus egységére, azok bevezetőire. Lovassy Klára egy tanulmánya a város építészetével foglalkozik, Tokaji Nagy Erzsébet Pap Jánosról írt, aki iszonyatos rombolásokat végzett Veszprémben, és látványos leváltása is szóba kerül tanulmányában. Rybár Olivér pedig a Cholnoky család történetét dolgozta fel. A kötet tartama természetesen jóval gazdagabb, összességében igen értékes-érdekes helytörténeti mű és olvasmány.