Három férfi, egy eset: Géczi János Cholnoky-történetei a Tiltott Ábrázolások Könyvéből

A Szegedről Veszprémbe került szerzőnek Ilia Mihály irodalomtörténész, a Tiszatáj című legendás folyóirat szerkesztője ajánlotta, hogy mélyedjen el a Cholnoky család történetében, ha tényleg veszprémivé szeretne válni. Ekkor indult el Géczi János a máig tartó, páratlanul izgalmas utazásra. Elolvasta az író-újságíró László és Viktor, valamint a földrajztudós Jenő műveit, amelyekről közben kiderült, hogy azok mint kedvencek ott sorakoztak a ’70-es évek tragikus sorsú írózsenijének, Hajnóczy Péternek a könyvespolcán is. Azután jöttek a délszláv háború idején Bácskából Veszprémbe költöző, az Új Symposion köré tömörülő értelmiségiek, élükön Fenyvesi Ottó író-költővel, akik – ellentétben a kortárs magyarországi irodalmár körökkel – jól ismerték a Cholnokyak életművét. Géczi Jánossal közösen megalakították a Vár Ucca Tizenhét könyvkiadót, amely újra megjelentette az összes olyan könyvet, amely a megelőző évszázadban született a Cholnokyakról. Már ebből is látszik, hogy Géczi Jánost valósággal beszippantotta a három fivér különös világa.

De mi is ennek a vonzásnak a titka, amely hozzá hasonlóan Mikszáth Kálmánt, Krúdy Gyulát, Kosztolányi Dezsőt és Galsai Pongrácot is rabul ejtette? Talán az, hogy nemcsak Jenő rendelkezett rendkívül magas szintű természettudományos ismeretekkel, hanem a piaristáknál végzett Viktor és László is – természetesen az elképesztő lexikális tudáson felül. Már ez sem volt jellemző a korabeli humán értelmiségiekre. Az az írói-újságírói megközelítés pedig végképp nem volt szokványos, hogy pontosan letapogatták és kiszolgálták az olvasói igényeket, de úgy, hogy nagykorúnak tekintették a befogadót, akinek a saját képzelőerejét is szükséges volt bevetnie a mondanivaló leszűréséhez. Imádta őket a közönség és a „szakma”, még azt is elnézve, hogy László több mint százszor adta el ugyanazt a novellát némileg átírva, vagy, hogy Viktor a saját neve alatt adta ki László meseregényét. Ezek után már nem meglepő, hogy a világutazó, első rangú tudós koponya – aki önéletírásában azért nagyokat is mondott – Jenő történetei felbukkannak a két testvérnél. Géczi János szerint tehát nyugodtan kezelhető egyként a három Cholnoky fiú életműve.

A most megjelent kötetet alkotó „tiltott ábrázolásokat” Géczi János még 1991-ben kezdte el írni. Ahogy a szerző a könyvbemutatón említette, „Idegen helyszíneken fogalmazott naplók”-ról van szó. E helyszínek azok, ahol Cholnoky Jenő járt, illetve, ahol László és Viktor a hőseit szerepelteti. Az egyharmadrészt Viktor, egyharmadrészt Jenő és egyharmad részt László stílusában megírt könyv negyedik szereplője a szerző, aki a vélt és valós helyszíneket végigjárja Ázsiától egészen Amerikáig. Nem az ott egykor megfordult Cholnokyakat keresi, hanem a helyeket próbálja azonosítani. A lényeg – csakúgy, mint az Ezeregy éjszakában – a környezetleírás. A könyv borítóján látható hölgy, Cholnoky Jenő második felesége az ötödik szereplő, de hogy miként, az majd csak a könyv olvasásakor bontakozik ki.

Géczi János igazi Cholnoky-, de mégsem a Cholnokyakról szóló kötetet tett le az asztalra. Egy igazi irodalmi csemegét.