Visszakerültek Veszprémbe a különleges fegyvermaradványok (galéria)

Akkor a szakemberek kiderítették, a nagyszemináriumi épületének pincéjében előkerült különleges fegyvermaradványok 1895 M Mannlicher ismétlőkarabélyokból származnak, amelyeket csütörtökön a Magyar Honvédség munkatársai ünnepélyesen átadtak a Laczkó Dezső Múzeum képviselőinek. 

Lengyel László ezredes, a Magyar Honvédség 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred parancsnoka a veszprémi átadási ceremónián elmondta, alakulatuk célja a veszélytelen történelmi emlékek megőrzése, hiszen a történészek, régészek és utókor számára ezek a tárgyak felbecsülhetetlen értékkel bírhatnak, hozzájárulhatnak a hagyományok megőrzéséhez, az új generáció oktatásához is. Ennek nyomán az elmúlt években több háborús, illetve hadi emléket adtak át különböző kulturális és egyházi intézményeknek. 

Csütörtökön azt a különleges relikviákat adták át, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum régészei találtak a Veszprémi Érsekség legészakibb épületének, vagyis a nagy szemináriumi épület alagsorában zajló ásatáson 2022 februárjában. A kutató szakemberek éppen középkori sírokat tártak fel, amikor elásott fegyverekre és lőszerekre bukkantak. Kálmán Ferenc főtörzsőrmester, az alakulat tűzszerész kiképző altisztje a helyszínen megállapította, hogy három, 1895 mintájú Mannlicher karabély fémdarabjai és az egykor hozzájuk tartozó 8 mm-es karabély lőszerek kerültek elő. A 60 darab lövedéket újságpapírba csomagolták az egykori tulajdonosok, ám a lapok sajnos nem élték túl a föld alatt töltött időt, így már nem lehetett ezeken összefüggő szövegrészeket olvasni. 

Hogy pontosan mennyi ideig szunnyadtak a föld alatt az előtalált eszközök, arra egy Facebook komment adott választ: eszerint beazonosítható a lőszer csomagolóanyaga az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével. A kereső szerint 1920 szeptemberében áshatták el az eszközöket, azaz több mint 100 évet szunnyadhattak a földben.

Az ezredes arra is felhívta a figyelmet, hogy a lőszereket a rájuk vonatkozó kormányrendelet szerint megsemmisítették. A fegyvermaradványokkal kapcsolatban pedig fegyverszakértői tanúsítvány született, amely szerint ezek már működésképtelenek, ám most visszaadták ezeket a tárgyi emlékeket a veszprémieknek. 

Péterváry-Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója hangsúlyozta, fontos esemény a ceremónia az életükben, ugyanis a múzeum küldetésében fontos szerepet játszik a hadtörténeti emlékek, illetve Veszprém múltjához kapcsolódó tárgyaknak a gyűjtése. Elmondta, a kezdetektől nagy figyelemmel kísérik az ásatásokat a várban. Intézményükbe az 1711 előtti tárgyak azok, melyek a törvény szerint kerülhetnek, a későbbiek az érsekség gyűjteményét illetik meg. Nagy örömükre szolgál, hogy Pálffy Sándor kezdeményezésére megkaphatják a gyűjteményük részére ezeket a tárgyakat. Terveik szerint az idei Honvédelmi napi rendezvényen szeretnék kiállítani a restaurált fegyvereket, hogy méltó formában tárhassák a nagyközönség elé. 

Pálffy Sándor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum fémrestaurátora, hadtörténeti kutató, a Magyar Roncskutató Egyesület alelnöke kijelentette, jelen pillanatban is van a hadtörténeti gyűjteménye a múzeumnak, melyben több százas nagyságrendű tárgy található, viszont a most átadott karabélyokhoz hasonló nincs. Kérdésre válaszolva elmondta, a karabélyokon úgynevezett buborékos korrózió van, korrodált, de szerencsére menthetőek. A protokoll szerint mechanikus tisztítással kezd majd a szakember, majd jöhet egy kémiai takarítás. A cél az, hogy ne katalizálódjon a korrózió tovább. A szakember azért tartja különlegesnek a leletet, mert első világháborús fegyvermaradvány vidéki múzeumban nincs túl sok, pláne olyan, amit földben találtak.