A csoportos kérői is akadtak, mégis Veszprémbe igazolt

– Az első sport az életemben a karate volt. Aztán amikor a 90-es évek közepén megjelentek nálunk, Magyarországon is a kosaras kártyák, majd az egykori TV3 leadta a világ legjobb kosárlabdázója, Michael Jordan vezette Chicago Bulls meccseit, akkor végérvényesen megfertőzött, magával ragadott a sportág. Édesapám, aki remek röplabdázó volt, kis ideig ellenállt, és nagyon szerette volna, ha inkább a karatét folytatom, de aztán beadta a derekát. Beírattak a Kerék utcai Általános Iskolába, amely gyakorlatilag a Budapest Honvéd utánpótlásbázisa volt, s innen indult el a pályafutásom – mesélte Medve Máté.

A kiváló bedobó úgy fogalmazott, sok-sok akadályon kellett átküzdenie magát, hogy legnagyobb álmát valóra váltsa, hogy profi kosarassá váljon.

– Tizenévesen az embert sok dolog letérítheti az útjáról. Bevallom, engem is értek csalódások, amelyek meg­akasztottak, eltántorítottak, ám ezek után mindig felszívtam magam, mindig talpra álltam és újult erővel vágtam bele a munkába. Nyáron sem álltam le soha. Ezeket a heteket arra használtam, hogy kijavítsam a hibáimat, pótoljam a hiányosságaimat. Tudatosan készültem a profi pályafutásra, rengeteget videóztam, elemeztem magamat és másokat is. Egy-egy sikeres hármas mögött több millió másik áll, hiszen csakis gyakorlással lehet ezt elérni – magyarázta.

Medve Máté tehetségére, állhatatosságára persze a Honvédnál is felfigyeltek, több korcsoportban is egyszerre versenyeztették. A különböző korosztályos válogatottakban is sikerrel szerepelt, többek között tagja volt a 2007-es U18-as válogatottnak is, amely B divíziós Európa-bajnokságon a nyolcadik helyen végzett.

– Tizenhét évesen igazolt le először az ASE, ahol minden idők egyik legkiválóbb paksi csapatába csöppentem bele. Olyan klasszisok közt palléro­zódhattam, mint Mészáros Zalán, Gulyás Róbert vagy Kiss Zsolt. Ekkor azonban még rutintalan játékos voltam, taktikailag éretlennek jellemezném magam. Szerettem volna játszani, ám érthetően epizódszerep jutott nekem – idézte fel az akkori éveket.

Aztán Mátét ledöntötte egy betegség, mononukleózis támadta meg a szervezetét, fél évet ki kellett hagynia. Nagyon lefogyott, csak árnyéka volt önmagának. Januárban esett ki a sorból és csak májusban tudott visszatérni. Azon a nyáron minden eddiginél keményebben dolgozott, hogy vissza tudjon térni. Ebben akkori edzői Sabáli Balázs és Schmidt Béla nyújtották a legnagyobb segítséget.

Időközben Sabáli Balázst Branislav Dzunic váltotta a kispadon, aki szintén rengeteget foglalkozott Mátéval, sokat kritizálta a döntéseit a pályán, ám a törődésnek meg lett az eredménye, óriásit fejlődött és egyre több játéklehetőséghez jutott. Ebben az évben megnyerték a bajnokságot is, a következő évben pedig ezüst­éremig jutott a csapat.

Ezt követően a tapasztalatszerzés érdekében Kaposváron, Jászberényben, egy rövid ideig az Alba Fehérvárnál, majd Debrecenben játszott. Paksra 2013-ban tért vissza, érettebben és sokkal komolyabb szerepkörben, mint azelőtt. Hat év után döntött úgy családjával közösen, hogy másutt szeretné folytatni pályafutását.

– Az a hitvallásom, hogy néha érdemes egyet hátralépni, hogy aztán töretlenül tudjunk felfelé haladni. Nekem a veszprémi szereplés nem visszalépést jelent, inkább kihívást, hiszen a feljutás a célunk, s ebben nekem is meghatározó szerepet szánnak. Megtisztelő, hogy csapatkapitánynak választottak, ez komoly felelősség, hiszen össze kell tartanom egy közösséget, s annak belső mozgató erőit – magyarázta. Hozzátéve, nagyszerű emberekkel hozta össze az élet Veszprémben, akik szuper csapatot alkotnak.

Ugyan ennek az írásnak a célja, elsősorban Medve Máté pályafutásának bemutatása, ám nem lenne teljes a portré a családra vonatkozó bekezdések nélkül. Mesébe, filmbe illő az a történet, ahogy a feleségével egybekötötték életüket.

– Orsit hatéves korom óta ismerem. A szüleink jó barátságot ápoltak, családilag összejártunk velük, de mi kifejezetten nem kedveltük egymást. Aztán az élet más irányba sodort minket. Néhány évvel ezelőtt megtaláltuk egymást a legnagyobb közösségi oldalon. Miután Orsi egyedülálló lett, vettem a bátorságot és megkerestem. Amikor az első randi után hazamentem, azt mondtam anyukámnak, megtaláltam a nagy ő-t, ő lesz a feleségem. Orsi aztán tényleg a feleségem lett. S biztos vagyok benne, ha egyszer meghalok, akkor is majd az ő csodálatos tekintetét fogom látni, ahogy először rám nézett. Szerencsére Orsi mellé a családját is „megkaptam”, akik vele együtt támogatnak, mellettem állnak, bármit is hoz az élet.

Máté még mosolyogva annyit mondott, szerencsés embernek érzi magát. Legfőképp a családja miatt. Hiszen a szüleitől, nagyszüleitől sok jót kapott, fontos értékekkel, kitartásra nevelték, arra, hogy a kemény munka mindig kifizetődik, s ennek lángja most is ég benne. Orsival pedig fantasztikus az élet, kislányuk Laura négyesztendős és már most imádja a kosárlabdát…