Van esze és érzéke a játékhoz

A nyolc éve létező teqball magyar találmány, ami a „világrajötte” óta erőteljesen fejlődik, így mindenütt egyre szélesebb körben ismert. A sportolók a karok kivételével bármely testrészükkel a rivális térfelére juttathatják a labdát, amit a fogadás után legfeljebb háromszor érinthetnek, de egymást követően ugyanazzal a testrésszel nem avatkozhatnak játékba. A mérkőzések két nyert szettig tartanak, azokban tizenkét labdamenetet kell megnyerni, ha szükséges, a döntő szettben a győzelemhez legalább kétpontos különbségre kell szert tenni. Magyarország a sportág egyik nagyhatalma, Nagy Boglárka pedig hazánk egyik legjobbja, noha csak két és fél éve került szorosabb kapcsolatba a  teqballal.

A fiatal hölgy gyermekként teniszezett és úszott, de mert a nyári Balaton-parton főként a labdát kergette, idővel a Veszprémi FC USE alkalmazásába került. Az ötéves futballkarrierje során sok poszton feltűnt, igaz, elsősorban a középpályán találta fel magát. Az aktuális csapataival a dunántúli korosztályos bajnokságokban vitézkedett, ám mint elárulta: a nagy pályán komoly sikerek nem köszöntek rá. Az alsóörsi strandon 2020-ban helyeztek ki egy teqballasztalt, ami a labdarúgó múltja miatt nyomban felkeltette az érdeklődését. – Egyre többet hódoltam neki, majd azt vettem észre, hogy mindjobban tetszik. Az elején nem mindig találtam el az asztalt, idő kellett ahhoz, hogy kialakuljon a labdabiztonságom. Egy ideig a foci mellett űztem, aztán döntenem kellett. Noha a megyeszékhelyen próbáltak marasztalni, a teqball lett a befutó, lévén, abban több lehetőséget és kihívást találtam. Ráadásul a sok edzést már nem igazán tudtam összehangolni az iskolai elfoglaltságaimmal. Pár hónap múlva csatlakoztam az akkortájt alakult Infinity Balatonfüredhez, majd 2020 végén harmadik lettem az országos bajnokság zárófordulóján – meséli a veszprémi Vetési-gimnázium diákja, aki a fővárosban, gazdasági vonalon tanulna tovább. Aztán hozzáteszi, hogy a tóparti klubtól tavaly a felcsúti Puskás Akadémiához szerződött, ahonnan nemrég jött el, és hamarosan fővárosi színekben versenyez majd.

A teqball komplex sportág, többek között technikára, taktikára, állóképességre és hajlékonyságra van szükség hozzá. A legjobbak szinte naponta gyakorolnak, ám az edzések nem csupán teqballból állnak. Az asztalnál technikai elemeket sulykolnak, lecsapások, rövidítések és szervafogadások temérdek gyakorlásával csiszolják a tudásukat, amik éles helyzetekben – védekezésnél és támadásnál – kamatoznak igazán számukra. Az állóképességüket másutt is fejlesztik, míg a tréningjeik után nagy hangsúlyt fektetnek a nyújtásra. A diáklány megjegyezte: minél lazábbak, annál erősebb lecsapásra képesek. A támadójátékot favorizáló Boglárka esetében nem volt hiábavaló a sok munka, hétről hétre fejlődött, így tavaly tavasszal egyéniben bronzérmes, míg vegyes párosban, az akkori edzője, Kovácsfi Barna oldalán második lett az ob-n. Az értő szemek szerint a tehetsége mellett a mentális ereje és a játék iránti alázata segíti hozzá a jó eredményekhez. Állítólag van esze a játékhoz, stabil az asztalnál, érzi a helyezkedést, keveset ront és pontosak a lövései. Ám hiába rendelkezik stílus- és játékelemekkel, ő ennél visszafogottabban fogalmaz. – Mindig igyekszem összeszedett és stabil lenni. Talán fejben vagyok a legjobb, ha játszom, kizárom magam körül a zavaró körülményeket, és csak a párharcra összpontosítok. Ha tehetném, folyton játszanék, de erre most nincs lehetőségem: hetente kétszer Budapesten, egyszer pedig Alsóörsön tréningezek. Sokat dolgozom, és időnként vissza is nézzük a fellépéseimet, elemezzük azokat, és a látottakból következtetéseket vonunk le.

A látványos és színvonalas összecsapásokkal jelentkező alsóörsi sportoló idén a nemzetközi porondon is bemutatkozott. Részt vett az European Tour itthoni állomásán, ahol egyéniben a harmadik, míg női párosban a második helyet szerezte meg. Az eseményen feldobta a közönség szurkolása, a sportbarátok nagy tapssal jutalmazták a produkcióját, a kifinomult technikáját. A kettősük nagy összhangban volt, érezték egymás játékát. A következő hónapokban járt többek között Miamiban, Los Angelesben, Krakkóban és Párizsban, s mindegyik helyen bronzérem került a nyakába. Egy év alatt tíz országban fordult meg. A világranglistán immár egyéniben és női párosban is előkelő helyen jegyzik, s hamarosan tovább bővítheti a pontjait, mert decemberben Dubajba hivatalos, egy rangos vetélkedésre. – A sikerek dacára nem tartok ott, hogy a pénzdíjakból meg tudnék élni, fogalmazzunk inkább úgy, egy diáknak nagyon jól jön zsebpénzként. Azonban engem nem ez motivál. A teqballban nagy perspektíva van, minden évben rendeznek világbajnokságot, amire én is szeretnék eljutni. És szó van arról is, hogy a teqball 2028-ban olimpiai sportág lehet. Ha nem is álmodom folyton erről, azért nagy dolog lenne ott lenni az ötkarikás játékokon.

Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő sportág mostanra meghódította a világot. Ha a teqball mellett elkötelezett tinédzser a jelenlegi úton halad tovább, az eddiginél is fényesebb sikerek köszönthetnek rá, igaz, ehhez még többet kell dolgoznia. Ha így lesz, folytathatja a skalpok gyűjtését, és számára a csillagos ég lesz a határ.