Retró

2024.01.02. 10:00

Sportesemények anno – a Balatonnál

A vízi sportok mellett a 19-20. század fordulóján számos érdekes és értékes sportesemény zajlott.

Veol.hu

Forrás: pexels.com

Rendszeresen rendeztek például ún. galamblövészetet. A galamblövészetet – amely Angliában az 1700-as évektől ismert sportág volt – már gróf Széchenyi István is szerette volna Magyarországon „divatba” hozni, de az első versenyeket csak az 1860-as években indították el országszerte. Élenjárónak számított a sportág propagálásában Balatonfüred, ahol 1863. július 13-án nyílt meg a galamblövölde és az első versenyt is ekkor tartották meg. Galamblövő versenyeket később szerte a tó partján, több helyütt is tartottak: Keszthelyen, Siófokon, Földváron egyaránt vetélkedhettek a bátor és jól célzó versenyzők.

Siófok és Balatonföldvár nagyban jeleskedett a 20. század elején a különböző atlétikai versenyek szervezésében. 1896 augusztusában Siófokon a Balatonfürdő Részvénytársaság parkjában építették meg azt a versenyteret, ahol folyamatosan rendeztek megmérettetéseket. Siófokon rendszeressé váltak az atlétikai versenyek, de a sportélet akkor pezsdült fel igazán, amikor – a Nemzeti Sport alapítója – Fodor Károly, műegyetemi vívómester, 1905 nyarán megnyitotta később országos hírűvé vált sporttelepét, ahol atlétikai és vívóversenyeket, edzéseket tartottak. A sporttelep általában július elejétől várta a sportolni vágyókat, Fodor Károly személyesen tartotta vívóedzéseit, de a fürdőtelep sporteseményeit is koordinálta. A sporttelepen ping-pong asztalok, atlétikai pálya, focipálya, uszoda várta a sportolni vágyókat.

A másik nagy sportközpontnak a 19. század végén Balatonföldvár számított, ahol a Széchényi család a nyári sportélet egyik ösztönzője és mecénása volt. 1898 augusztusában nyílhatott meg a Magyar Atlétikai Club balatonföldvári új klubháza, a Széchényi Viktor által adományozott telken. A sporttelepen az ünnepélyes megnyitó alkalmából atlétikai versenyeket tartottak (kalapács-, diszkoszvetés, hármasugrás, handicap, síkfutás versenyszámokban).

Az első teniszversenyeket, országos viszonylatban is, Balatonfüreden indították útjára az 1880-as években. Kezdetben zárt körben, a füredi Stefánia Yacht Egylet szervezésében rendezték az első megmérettetéseket. Az Egylet 1890. július 23-i versenyét Széchenyi Alice, Széchenyi István unokája nyerte. 1892-ben Rudolf trónörökös özvegye, Stefánia főhercegnő, míg 1891-ben és 1894-ben Pálffy Paulina, azaz Lincsi grófnő lett a győztes. Ezt, az 1894-es versenyt nyilvánították később az első, hivatalos tenisz-versenynek. Ezen a Stefánia Egylet hat arisztokrata játékosa küzdött meg egymással, valamint két polgári és egy női induló volt: gróf Esterházy Mihály, gróf Inkey Pál, gróf Zichy Kázmér, báró Bornemissza Gábor, báró Fiáth Miklós, Demény Károly, Staffer József mellett Pálffy Lincsi grófnő versengett. A döntőben –

az erős fizikumú, angol edzővel, fedett pályákon gyakorló – Pálffy grófnő legyőzte Demény Károlyt.

A balatoni teniszsport következő, kiemelkedő központja Balatonföldvár lett, ahol Széchényi Imre a hatalmas Széchényi serleget adományozta a versenyek győztesének, az 1900-ban alapított Széchényi vándordíj évről-évre egyre több versenyzőt vonzott. A földvári teniszversenyek 1904 nyaráig tartottak, majd 1905-ben a Nemzeti Sport létrehozta, siófoki székhellyel, a Balaton bajnokságot. A mérkőzéseket Fodor Károly híres sporttelepén rendezték, különböző versenyszámokban (férfi egyes, női egyes, vegyespáros, gyermekverseny, ifjúsági egyes és ifjúsági páros verseny). A versenyek iránt a balatoni közönség nagy érdeklődést mutatott. A siófoki teniszversenyek hagyományteremtő és fontos eseményévé váltak a tavi sportéletnek.

A balatoni lóversenysport szintén szép történelmi gyökerekkel büszkélkedhet. Több településen is rendeztek versenyeket a 19-20. század fordulóján, kiemelkedett Keszthely, Földvár, Almádi, valamint az úrlovas versenyek egyik fő központjának tartott Siófok. A tavi lovassport másik nagy központja Keszthely volt, a Festeticsek fenékpusztai ménestelepe és a Georgikon színvonalas lovászképzése miatt. Festetics György fia, László nagy mecénása volt a hazai sportversenyeknek, Festetics (I.) Tasziló pedig Ferenc József főlovászmestere lett. A ménesek fénykora a lovassport nagy rajongójának Festetics (II.) Taszilónak köszönhető. Külön érdekessége a Festeticsek lovassport szeretetének a következő leírás: „Különösen szerette (Festetics Tasziló) Willy Waugh trénert, aki évekig volt a grófnak magántrénere Keszthelyen és mikor tőlünk hazament Angliába és Newmarketben felépítette Balaton Lodge nevű házát a Keszthelyen töltött napok emlékére, nem egyszer látott newmarketi tréningtelepe a fenéki ménesben nevelt magyar telivéreket vendégül.” A keszthelyi lóversenyek, lókiállítások sokáig kiemelkedő társas eseménynek számítottak a tó partján. Siófok és Keszthely mellett Balatonföldvár is hamar felzárkózott és 1899-ben a mezei gazdák megtartották első lóversenyüket.

Hamarosan a kerékpársport is kibontakozott a tó vidékén. A Magyar Kerékpáros Szövetségnek a 19-20. század fordulóján már több versenye is balatoni településeket érintett. 1895-ben adott hírt arról a Sport-Világ című szaklap, hogy Balaton Kerékpáros Egylet néven új kerékpáros egyesület alakult meg Keszthelyen, amelynek a kerékpár-sport szeretetén kívül a Balaton népszerűsítése lett a legfőbb küldetése. Az első versenyt 1896 júliusában tartották, 6,5 km-es háziverseny és 15 km-es országúti versenykategóriában. Ezt követte 1897 augusztusában a 183 kilométeres I. országos országúti nyílt kerékpárverseny, a Budapest-Keszthely távon. A másik

balatoni verseny a Budapest-Siófok közti távon folyt. 1897 augusztusában rendezték meg először.

A régi sportesemények világát idézve egy igen széles sportélet tárulhat elénk, bizonyítva a Balaton-vidék történetének sokszínűségét.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!