Újabb betlik már nem férnek bele

A válogatott szünet miatt nem módosult az NB I tabellája, azon a bakonyiak – két diadallal és tizenhat vereséggel – továbbra is utolsók, míg leendő ellenfelük hat győzelemmel és tizenkét vereséggel a tizenegyedik. A felek ősszel a Március 15. utcai teremben csaptak össze, s akkor a vendégek nyertek (25-29). Azon a meccsen rendre megremegett a mieink keze, ugyan időről-időre felzárkóztak, de nem volt esélyük a fordításra. Öröm volt az ürömben, hogy Fazekas Máté élete első élvonalbeli fellépésén hét gólt szerzett és összességében tarthatatlan volt.

Balogh Tiborék azóta rendkívül nehéz helyzetbe sodródtak, a sportági berkekben sokan már kiesőként tekintenek rájuk. A kétség kívül mély hullámvölgyben lévő csapatnak muszáj lenne megújulni, máskülönben elköszönhet a legjobbak mezőnyétől. Ha nem figyelnek az utolsó sípszóig, ráadásul sok technikai hibát vétenek, aligha tudják megvalósítani azokat a játékelemeket, amikkel készülnek. Az nem lesz elég, ha csak felvillanásokkal szolgálnak. Ennek a párharcnak sem ők az esélyesei, de nincs mese: nyerniük kell, ha nem óhajtanak a mostaninál is reménytelenebb helyzetbe kerülni. Az nem vezet sehová, ha a győzelmi kényszerben lévő gárda a sebeit nyalogatva megy bele a várhatóan küzdelmes alsóházi rangadóba. Híveik abban bíznak, hogy Komlón olyan mentalitással lépnek majd pályára, amivel felőrölhetik a vetélytárs ellenállását, így megtalálják a sikerhez vezető utat. Az áhított bennmaradáshoz bravúrok kellenek, vagyis újabb betlik már nem férnek bele az összképbe. Ha diadalittasan zárnák a találkozót, az egy halvány reménysugarat jelentene nekik a folytatáshoz.