Huzavona a közmű körül

Az Ajka-Padragkúton lévő ivóvíz-átemelőt az ajkai önkormányzat építtette húsz évvel ezelőtt. Azért volt rá szükség, mert a szénbánya már nem tudta garantálni a terület vízellátását, mondta el dr. Horváth József, Ajka alpolgármestere.

A város saját költségén, 22,3 millió forintból építette meg a víziközművet. A városban a Bakonykarszt Zrt. biztosítja a vízellátást, a vezetékes hálózat viszont a Dunántúli Regionális Vízmű tulajdona, így a két szolgáltató között megállapodás született, hogy ezen az átadási ponton a Bakonykarszt átveszi a vizet. Ezért az önkormányzat a tulajdonának körülbelül a felét apportálta a Bakonykarszt Zrt.-be, kisebbik részét használatba adta a DRV-nek, néhány százalék pedig a Bakonyi Erőmű tulajdonában maradt. A terület azonban, amire a vízátemelő rendszert építették, a termelőszövetkezet tulajdona volt, abból vásárolták ki. A hajdani devecseri tsz ehhez persze hozzájárult, megkapták a vízjogi engedélyt, mindent, amire az ilyen beruházások alkalmával szükség van.

A történet ott vett fordulatot, hogy a tsz-ek megszűnésekor, a kárpótlási jegyeken megvásárolható földek közé került az is, amin a közmű áll. Hogy ki és hol hibázott, ma már szinte lehetetlen kideríteni, mindenesetre az önkormányzat hiába tett vételi ajánlatot, neki nem adták el a földet, viszont meghirdették nyilvános árverésre.

Amit az első tulajdonos, Réfi Tihamér más területekkel együtt meg is vásárolt.

- Az előző tulajdonos szerette volna üzemeltetni a vízátemelőt, de egészségi állapota megromlott, anyagi nehézségei támadtak, meg kellett válnia néhány ingatlanától, mi ekkor kerültünk képbe - mondta lapunknak Ábrahám Attila, aki ingatlan-haszonbérbeadással is foglalkozik.

- Mondhat most bárki bármit, hogy a földterület és a rajta lévő felépítmény nem tartozik össze, de ez nem igaz. A tulajdoni lapon is vízátemelőként szerepel az ingatlan, így vásároltuk meg a tulajdonostól. A vétel nemcsak a területre, hanem a felépítményre és a benne lévő rendszerre is vonatkozik. Akkor háromszázmillió forintról beszéltek a szakértők, hogy ennyibe került a rendszer felépítése. A DRV korábbi vezetői ígéretet tettek bérbevételre vagy vásárlásra.

- A felépítményhez, az abban lévő eszközökhöz, berendezésekhez a földtulajdonosoknak semmi köze sincsen - szögezte le határozottan dr. Horváth József. - Az kizárólag az önkormányzat tulajdona volt, s ma abban a tulajdoni megosztásban van, amit már elsoroltam. A föld tulajdonosainak abban van igazuk, hogy a terület tulajdonviszonyait tisztázni kell. Ábrahám Attila most, ebben a hőségben jelentkezett az önkormányzatnál eladási szándékával, mi utánajártunk, hogy az általa birtokolt területhez hasonló földeket milyen áron kínálják, és arra jutottunk, hogy ötvenezer forintot tudunk adni a területért. Az Ábrahám úr által mondott ötvenmillió irreális. Ha nem tudunk megegyezni, a tulajdonos nem fogadja el az ajánlatunkat, akkor elindítjuk a kisajátítási eljárást. Mivel a vízátemelő sorsa közérdek, ezt az önkormányzat megteheti. Hogy a terület miként kerülhetett magántulajdonba, ma már nehéz kideríteni, valaki elkövette ezt a hibát azokban az években, amikor a földügyek ilyen zűrzavarosak voltak. Réfi Tihamér akkor más, maradék területekkel, árokpartokkal, egyebekkel vette meg, és senki nem gondolt arra, hogy ezzel együtt közművet is nyer.

Ábrahám Attila viszont azt állítja, többször is kereste a város polgármesterét, illetve a két szolgáltatót, megegyezést keresve. A vállalkozó az önkormányzat által ajánlott vételi árat nem tudja elfogadni.

- Több százszorosát költöttem erre a területre, mint a vételára - mondta -, és Réfi Tihamér is jóval többet költött rá ötvenezer forintnál. Fenntartom a szándékomat: ha július 31-ig nem születik megállapodás a vízátemelőről, akkor elzárom a vizet. Még akkor is, ha valakik ez bűncselekménynek tekintik. Én nem tekintem annak, jogom van a tulajdonomban lévő területet értékesíteni.

A felvetésre, hogy nem tud a közműhöz hozzáférni, mivel az el van zárva, Ábrahám Attila azt válaszolta: akkor leszedték a lakatot, amit ő tett fel, de az új lakat nem fogja megakadályozni abban, hogy elzárja az ivóvizet, ha nem jut egyezségre az önkormányzattal. A tulajdonos ötvenmillió forintot szeretne kapni az ingatlanért vagy 480 ezer forint bérleti díjat havonta. Plusz öt évre visszamenőleg szeretné a bérleti díjat megkapni. Esetleg önkormányzati csereingatlant beszámítana a vételárba, de kevesebbért nem akar megválni a tulajdonától.

Az önkormányzat jövő hét elején egyeztet a tulajdonossal az átvételről. Ábrahám Attila még egyszer leszögezte: ha nem születik írásos megállapodás az ügyben, megszünteti a vízszolgáltatást.

A Dunántúli Regionális Vízmű sajtószóvivője, Jankó Gábor a történethez annyit kívánt hozzáfűzni: köszönik, hogy az ajkai önkormányzat konstruktív módon állt hozzá a probléma megoldásához.

Víziközmű az idevonatkozó törvény értelmében csak állami vagy önkormányzati tulajdonban lehet. A vízátemelő szerepe az, hogy egyensúlyban tartsa a rendszert: ahol nincs hidroglóbusz, ott átemelő tölti be a szerepét, vagyis biztosítja a nyomást a rendszerben. A padragkúti átemelőben három szivattyú dolgozik.  Automata berendezés  vezérli, éppen  melyik kapcsol be, a rendszerben lévő aktuális nyomástól függően.