Hétvége

2014.01.23. 19:15

Játszanak a lehetőségeikkel

Sokoldalú énekes, a jazz mellett számos könnyűzenei formáció vendége Harcsa Veronika, aki zenekarának vendégzenészével, Gyémánt Bálinttal nemrégiben duót alapított. A Hangvillában adott nagysikerű koncertjük után új lemezükről, nemzetközi karrierről és zenei minimalizmusról is beszélgettünk kettejükkel.

Gajdos József

- Az utóbbi időben úgy tűnik, mintha a Quartet háttérbe szorult volna. Ez tudatos döntés volt, vagy az élet hozta így?

Harcsa Veronika: - A legfőbb oka, hogy mindig arra koncentrálunk, ami aktuális, és most a duó az leginkább, hiszen nemrég jelent meg a Lifelover című lemezünk, körbeturnéztuk vele az országot, sőt, Csehországban is bemutattuk, tavasszal pedig Nyugat-Európában is megjelenik. Emellett a Bin-Jip is aktuális, februárban kerül piacra egy új kiadványunk. Mivel a Quartettel nincs új lemez, az a repertoár kevésbé friss. Közrejátszik az is, hogy a zenekar tagjai közül többeknek most más dolog a fontosabb, például Majtényi Bálint dobosunk felesége most várja a nyolcadik babát, a nagybőgősöm pedig egy éve kiköltözött Berlinbe.

- A napokban megjelent a hanglemez Japánban, márciusban pedig Európa több országában is kapható lesz. Mennyire tudatos, hogy nemzetközi karrier felé terelgetik ezt az anyagot?

Gyémánt Bálint: - A Japán kiadás szinte evidens volt, mert az elmúlt néhány évben bármilyen lemezünk készült, nyitottan fogadták, valószínűleg egzotikusak lehetünk számukra: még a magyar nyelvű Lámpafény lemez is előbb jelent meg Japánban, mint itthon. Nagy örömünkre egy berlini kiadó, a Traumton nyitott volt az új anyagra, ennek köszönhetően jelenik meg a Lifelover az idén tavasszal Angliában, Franciaországban, Németországban, Svájcban, Ausztriában és a Benelux államokban.

HV: - Nagyon hálásak vagyunk azért a státuszért, ami Magyarországon nekünk megadatott, pontosan tudjuk, hogy ez mennyire nem evidens. Ugyanakkor két hónap alatt bejártuk az országot, és nincs tovább, hazánk pici, a jazz amúgy is rétegműfaj: kicsi a piac, és nagyon jó lenne, ha nem csak itthon és Japánban tudnának rólunk, hanem más országokban is. Szerencsére a környező államokban ez jól alakul már.

GyB: - Csehországban egy tizenhárom állomásból álló turnén mutattuk be az új lemezt.

- Ezt a meghívást a Quartet alapozta meg, vagy mi az oka, hogy ennyire követik ott a duó munkáját?

HV: - Van egy ügynök Csehországban, aki foglalkozik velünk, ő párhuzamosan kezdett fellépéseket szervezni a duónak és a quartetnek.

GyB: - Egyébként ő egy pozsonyi könyvesboltban hallott minket duóban két esztendővel ezelőtt, és azt mondta, hogy szervezne nekünk koncerteket. Mondtuk, hogy persze, szervezzen annyian mondják ezt.

HV: - Nyilván vannak olyan lehetőségek, amelyeknek a Quartet ágyazott meg, de a duó, úgy érzem, teljesen önálló életre kelt.

Gyémánt Bálint és Harcsa Veronika a veszprémi koncerten. Jó lenne, ha nem csak itthon és Japánban tudnának róluk (Fotó: Nagy Lajos)

- A közönség mennyiben más itthon, mint például Csehországban?

GyB: - Egy külföldi zenekar mindenhol külföldi zenekar, ez mindig egy másik helyzet, mert nem lehet tudni, mikor jön legközelebb. Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban nagyon komoly jazzkultúra és klubhálózat van, a legkisebb, néhány ezer lelkes településen is kíváncsi ötven ember egy ismeretlen magyar duóra. Eljönnek, megnézik, meghallgatják, és örülnek neki nagyon szerencsések vagyunk ezekkel a lehetőségekkel, és hogy hálás közönségünk van.

- Magyarországon ez elképzelhetetlennek tűnik?

GyB: - Szinte igen.

HV: - Ha belegondolunk, hogy idejön hozzánk egy cseh duó, és mondjuk egy kisvárosban vagy akár Veszprémben fellépne Azért arra kíváncsi lennék, hányan mennének el. Ezzel nem a magyar közönséget akarom leszólni, inkább azt szeretném kifejezni, hogy a cseheknél különleges nyitottság van.

- Ha rajzolnánk egy ívet Harcsa Veronika Speak Low című, jazzsztenderdeket feldolgozó lemezétől a duó korongjáig, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a zenét és a szöveget is egyre inkább redukálja és elemeire bontja. Van még lehetőség továbbhaladni ezen az úton?

HV: - Azért is járok iskolába újra, hogy új utakat bontogassak. Az elmúlt másfél évben, amióta Brüsszelbe járok, sokkal többet foglalkoztam például ritmikus és effektszerű dolgokkal, hogy a hangomból olyat is kihozzak, ami nem feltétlenül énekszerű. Lehet, hogy ebben hallható a minimalizmus. Hogy hogyan tovább, az jó kérdés: nagyon nyitott vagyok, és sok mindent próbálok befogadni. Ha az ember nem tudja pontosan, hogy merre megy, az azt jelenti, hogy egy csomó lehetőség áll előtte, vagy legalábbis én ezt így fogom fel. Az biztos, hogy vannak készülő zenei anyagaink, amelyeket 2014-ben veszünk majd fel vagy jelentetünk meg, tehát vannak konkrét tervek, de hogy stílusban merre megyek tovább, azt most még nehéz lenne megmondani.

- A Lifelover lemezbemutatón az volt az érzésem, hogy a szerzemények egy része annyira dallamos, hogy akár Quartettes anyag is lehetne, míg egy másik része a teljes minimalizmus felé megy. Mi volt a koncepció?

GyB: - Az anyagnak nem volt zenei producere, vagyis mi voltunk azok, óriási feladat volt az, hogy hogyan készítsünk egy ötvenperces lemezt duóban, ami nem válik unalmassá fél óra után

HV: - és majd utána egy 90 perces koncerten.

GyB: - A legfőbb motiváció, hogy színesítsük a duóhangzást, minél izgalmasabb legyen. Ezért van az, hogy Veronika és én is játszunk külön szólót. Próbálunk a lehetőségeinkkel játszani, illetve a határainkat feszegetni.

HV: - Ha minél színesebb palettát akar az ember megmutatni, akkor az egyik út, hogy hozzáadok az alaphoz új dolgokat, a másik pedig az, hogy elveszek, és tényleg, ahogy a kérdésben elhangzott, lecsupaszítom, és csak egy énekhang marad, s így annál nagyobb lesz a kontraszt, amikor viszont kinyílik és betelítődik.

- Milyen terveket fogalmaznak meg 2014-re?

HV:- Nagyon komolyan vesszük mindketten a lemezünk idén tavaszi nyugat-európai megjelenését, attól nagyon sokat remélünk.

GyB: - A nagyobb országokban majd be is mutatjuk a hanghordozó anyagát.

HV: - A Bin-Jip lemezt be kell fejeznünk, de januárban például nincsen koncertünk, ezért szeretnék elkezdeni írogatni olyan dolgokat, amik esetleg már a következő lemezünkre mehetnek. Át kell gondolnunk, hogyan folytatjuk, csak kidolgozottabban, amit a Lifeloverrel elkezdtünk, vagy teljesen más irányban haladunk. Olyan kérdésekben is döntenünk kell, hogy együttműködünk-e producerrel, a lemez dalait pedig egy koncepció és téma mentén fűzzük-e fel, vagy különállóbbak lesznek, még sok lehetőség van.




Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!