Finisben a betakarítás

Szücs Ferenc, a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság igazgatója a legutóbbi megyei aratási koordinációs tanácskozáson elmondta: a megye 75701 hektáros gabonával hasznosított termőföldjeiből 21607 hektáron takarítottak be szalmát. 

A hozamok a megszokottnál szerényebbek, bárki láthatta aratás előtt, hogy meglehetősen alacsonyak a gabonák. A mezőgazdasági termelők nem is nagyon bosszankodnak emiatt, mert nem könnyű túladni ezen az anyagon, annak ellenére sem, hogy sok célra hasznosítható. 

Az állattenyésztésben alomként és takarmánykiegészítőként egyaránt ismert anyag. Az állattenyésztés viszont az utóbbi időben egyre rosszabb helyzetbe került. Nem tudunk olyan ágazatot mondani, ami nyereséges lenne. Nagyon alacsony a tej felvásárlási ára, tehát a tehenészetek nem igénylik. 

A vágósertésért most viszonylag jól fizetnek, de kevés van belőle. Félő, hogy mire ismét sikerül felfuttani az állományokat, megint nagyobb lesz a kínálat és ennek megfelően zuhannak az árak. 

A húsüzemek jelentős része azért vásárol külföldön vágósertést, mert lényegesen olcsóbb, mintha hazait venne. 

A szakértők szerint az állattenyésztés magas önköltsége nem kizárólag magyar jelenség, egész Európában gond van, úgy tűnik, a kontinensünk versenyképessége is csökken Amerika és a feltörekvő nagy ázsiai országok gazdálkodóihoz viszonyítva. 

A hazai állattartóknak gondot okoz az is, hogy két évtizede nem sikerült elérniük: vehessenek termőföldet az állattartó telepeik közvetlen közelében. Ez több állatfajnál a legeltetéshez, a szabadabb tartáshoz kellene, másutt pedig a takarmány megtermeléséhez, kezeléséhez, tárolásához. 

A keletkezett trágyával is kezdeniük kell valamit a telepek üzemeltetőinek. Az állattartás rossz pozíciója mindig visszahat a növénytermesztésre.