A torinói lepel titka

A torinói lepel a katolikus egyház legvitatottabb ereklyéje, a hagyomány szerint Jézus Krisztus testének lenyomatát őrzi egy négy méter hosszú, egy méter széles lenvásznon kirajzolódva. A Keresztelő Szent János-katedrálisban őrzik az olaszországi Torinóban. Tudósok, hívők, történészek és szindonológusok évtizedek óta vitáznak róla, érveket és ellenérveket sorakoztatnak fel a lelet valódiságát illetően. Egy torinói ügyvéd, Secondo Pia 1898-ban fényképet készített a lepelről, amin a negatív felvétel előhívásakor kirajzolódott egy arc, aminek eredete ma is megosztja az embereket.

Pályi Gyula, az MTA doktora azt mondja, a tudomány jelenlegi állása szerint a lepel hiteles. A professzor előadásában ismertette a lepel útját a megtalálási helyétől, Edesszától egészen Torinóig, ahol ma is őrzik. Bemutatta a különböző természettudományi kutatások eredményét, többek között az ásványtan, a növénytan, az antropológia és a hematológia felől, valamint a lepel emberének kilétét is igyekezett feltárni. Elképzelhető, hogy a kegytárgy Magyarországon is járt, mondta az akadémia doktora. III. Béla királyunk lányát, Margitot Iszak Angelosz bizánci császárhoz adta feleségül, aki abban az időszakban a leplet őrizte. Az uralkodó trónfosztása után a császárné titokban magával vihette a különleges textíliát Thesszalonikibe, ahová új férjét követte. Talán Budáig nem jutott el, csak Dalmáciáig, de Bizáncból biztosan elkerült az ereklye, tette hozzá a professzor. Az egyház egyelőre nem jelentette ki, hogy a torinói lepel hiteles, de támogatja a vizsgálatokat.

Kutatók eddig közel 200 ezer munkaórát töltöttek el a kegytárgy elemzésével, és még legalább ugyanennyit el is fognak, zárta le előadását Pályi Gyula.

Kutatók eddig közel 200 ezer munkaórát töltöttek el a kegytárgy elemzésével, és még legalább ugyanennyit el is fognak, zárta le előadását Pályi Gyula.