Önkormányzati választás Magyarországon

Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az eddigi választásokról és a módosított választási törvényekről:

2010 őszén a rendszerváltozás óta a hatodik alkalommal rendeznek önkormányzati választásokat Magyarországon, eddig mindig a parlamenti választások évében, azokat követően került sor a helyi megmérettetésekre. A helyhatósági választások során a szavazók idén 3176 településen (közigazgatási egységben) választanak polgármestert és önkormányzati, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőket. Ezen felül megválasztják Budapest főpolgármesterét.
   
1990-ben még két fordulóban volt szavazás: szeptember 30-án és október 14-én. 1994 óta az önkormányzati választás egyfordulós, nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, a mandátumot az a jelölt kapja, aki a legtöbb szavazatot nyeri el. 1994-ben december 11-én, 1998-ban október 18-án, 2002-ben október 20-án, 2006-ban pedig október 1-jén járultak az urnákhoz az állampolgárok. Legutóbb, 2006 őszén a választásra jogosultak több mint 53 százaléka adta le voksát.
   
A választások menetrendjét a májusban alakult új Országgyűlés több ponton megváltoztatta. A választási eljárásról szóló 1997. évi törvény 2010. június 21-én elfogadott módosítása értelmében a választás időpontját ezentúl nem "legkésőbb 72", hanem "legkésőbb 60" nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. Így 12 nappal megrövidült a választási kampányidőszak, amely a választás kiírásától a szavazás napjának kezdetéig tart. Változott a kampánycsend időtartama is: ezentúl csak a szavazás napján, 0 órától 19 óráig tilos választási kampányt folytatni (eddig már a voksolást megelőző napon is tiltott volt a korteskedés).
   
A módosítások értelmében a választási bizottságoknak a jelöltek, listák nyilvántartásba vételére a korábbi három helyett két nap áll rendelkezésre. További változás ez évtől az is, hogy az ajánlószelvény-gyűjtőknek a korábbi mintegy öt hét helyett csak bő két hetük volt a szükséges számú érvényes cédula begyűjtésére. A módosított jogszabály harmadával szűkítette az ajánlószelvények ellenőrzésének idejét, így nem három, hanem két nap alatt kell elvégezni az ezzel kapcsolatos munkát a választási irodáknak.
   
Az ajánlás új szabályai: főpolgármester-jelölt az lehet, akit a főváros választópolgárainak két százaléka ajánlott, így mintegy 27 ezer érvényes ajánlószelvény összegyűjtésére volt szükség. (Eddig a választópolgárok legalább fél százalékának kellett ajánlania a főpolgármester-jelöltet.) Módosult a kompenzációs listaállítás szabálya: 10 ezernél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthatott, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított. (Eddig a választókerületek egynegyedében kellett jelöltet állítani ehhez.) A fővárosban az a szervezet állíthatott listát, amely a kerületek több mint felében kompenzációs listát állított.
   
Az új törvény értelmében ősztől a jelenleginél kisebb létszámúak lesznek az önkormányzati képviselő-testületek. A négy évvel ezelőttinél egyharmaddal kevesebb, közel 17 ezer önkormányzati képviselőt választunk októberben. A megyei közgyűlések feleakkorák lesznek, mint a korábbi években: az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint a 19 megyei közgyűlés létszáma a négy évvel ezelőtti 835-től 391-re csökken.
   
A települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi és a megyei közgyűlés tagjainak számát annak alapján kell meghatározni, hogy az egyes településeken a választás évében, január elsején hányan laknak.
   
A jövőben a tízezer lakos alatti településeken az "egyéni listás" választási szisztémát alkalmazzák az eddigi "kislistás" rendszer helyett. Ezeken a településeken száz lakosig kettő, ezer lakosig négy, ötezer lakosig hat, tízezer lakosig pedig nyolc lesz a helyi képviselők száma. (Eddig száz lakosig három, hatszáz lakosig öt, ezerháromszáz lakosig hét, háromezer lakosig kilenc, ötezer lakosig tizenegy, tízezer lakosig tizenhárom képviselőt választottak a polgárok.) Az OVI adatai szerint a 19 megyében összesen 14.614 képviselő juthat így mandátumhoz. A négy évvel ezelőtti voksolásnál ez a szám még 21.569 volt, vagyis a 10 ezer főnél kisebb településeken a választott képviselők létszáma 32 százalékkal csökkent.
   
A tízezer főnél nagyobb településeken és a fővárosi kerületekben megmaradt a vegyes választási rendszer: mandátumhoz egyéni választókerületben és kompenzációs listán lehet jutni. 25 ezer lakosig összesen 11, 50 ezerig 14, 75 ezerig 17, százezerig 20 mandátumot osztanak ki. Minden további tízezer lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 ezer lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma. (Eddig 25 ezer lakosig 17, 50 ezer lakosig 23, 60 ezer lakosig 25, 70 ezer lakosig 27 képviselőt lehetett választani.)
   
A Fővárosi Közgyűlés tagjainak számát Budapest lakosságszáma alapján határozták meg úgy, hogy minden 50 ezer lakos után egy képviselő lesz választható; a közgyűlés tagjait fővárosi listán lehet megválasztani. A közgyűlés létszáma így felére, 66 főről 33 főre csökken.
   
A megyei önkormányzati képviselőket, vagyis a megyei közgyűlések tagjait a választópolgárok megyei listán választják, egy megye egy választókerületet alkot. 400 ezer főig 20 ezer lakosra jut egy képviselő, de legalább 15 tagú lesz a testület; 700 ezer lakosig 20 képviselő, és a 400 ezret meghaladó minden további 30 ezer lakos után egy képviselő, míg 700 ezer lakos fölött 30 képviselő, és a 700 ezret meghaladó minden további 40 ezer lakos után egy képviselő választható.
   
A törvény szerint a polgármestert és a főpolgármestert a települések választói közvetlenül választják.

Önkormányzati választási naptár - Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Önkormányzati választási naptár

Önkormányzati választási naptár - KRONOLÓGIA

Önkormányzati választási naptár - KRONOLÓGIA

Önkormányzati választási naptár - KRONOLÓGIA

2010. október 3-án tartják Magyarországon a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását. Szeptember 3-án, pénteken lejár a jelöltállítás határideje az október 3-án esedékes önkormányzati választásokra. A választások menetrendjét a 2010. áprilisi parlamenti választások után alakult új Országgyűlés több ponton megváltoztatta. A választási eljárásról szóló 1997. évi törvény 2010. június 21-én elfogadott módosítása értelmében a választási menetrend időpontjai:

Szeptember 3. - E napon 16.00 óráig lehet jelöltet ajánlani és bejelenteni az illetékes választási bizottságnál.
   
Szeptember 6. - A kompenzációs listát és az azon szereplő jelölteket 16.00 óráig lehet bejelenteni az illetékes választási bizottságnál. Ugyaneddig az időpontig kell megsemmisíteni a jelöltnek, illetőleg a jelölő szervezetnek a be nem nyújtott ajánlószelvényeket.
   
Szeptember 7. - A fővárosi listát és az azon szereplő jelölteket 16.00 óráig lehet bejelenteni a fővárosi választási bizottságnál. Ugyaneddig az időpontig kell nyilatkozni arról, hogy melyik jelölést fogadja el az a választópolgár, akit egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlottak.
   
Szeptember 9. - A be nem nyújtott ajánlószelvények megsemmisítéséről készült jegyzőkönyvet 16.00 óráig át kell adni a választási bizottságnak.
   
Szeptember 13-ától a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölteknek, jelölő szervezeteknek - kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett - átadja. Ugyanettől a naptól a közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda vezetője a jelölteknek és a jelölő szervezeteknek - kérésükre - átadja.
   
Szeptember 17. - A választási bizottságok megbízott tagjait 16.00 óráig lehet bejelenteni. Ugyaneddig az időpontig jelenthetik be a kisebbségi jelölő szervezetek a helyi választási bizottság megbízott tagjait.
   
Szeptember 18-30-ig a helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a jelölés, illetve a listaállítás arányában legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölő szervezetek, továbbá a polgármesterjelöltek politikai hirdetését.
   
Szeptember 28. - Eddig a napig lehet igazolást kérni ajánlott levélben a nem állandó lakóhely szerinti tartózkodási helyen történő szavazás érdekében.
   
Október 1. - E napon 16.00 óráig lehet igazolást kérni személyesen vagy meghatalmazott útján a nem állandó lakóhely szerinti tartózkodási helyen történő szavazás érdekében. Igazolást ebben az ügyben legkésőbb ezen a napon lehet kiadni. Ugyaneddig az időpontig tekinthető meg a polgármesteri hivatalban a módosított névjegyzék.
   
Október 2. - Az országos közszolgálati műsorszolgáltatók közreadják annak a nyolc jelölő szervezetnek a választási összefoglalóját, amelyek országos összesítésben a legtöbb képviselő- és polgármester-jelöltet állították. Ugyanezen a napon 24.00 órakor véget ér a választási kampány.
   
Október 3. - A választás napja. 00.00 órától 19.00 óráig kampánycsend van érvényben. Ezen a napon az illetékes választási irodának meg kell semmisítenie az ajánlószelvényeket és a technikai nyilvántartást, a jelölő szervezetnek pedig a névjegyzékből teljesített adatszolgáltatás adatait.
   
Október 4. - E napig az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választási eredményt.
   
Október 6. - A szavazóköri jegyzőkönyvek egy példánya 16.00 óráig tekinthető meg az illetékes választási irodában. Ugyaneddig a napig az adatszolgáltatás adatainak megsemmisítéséről készült jegyzőkönyvet át kell adni az adatszolgáltatónak.
   
November 2-ig köteles eltávolítani a plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték. Ugyanezen a napig kell nyilatkoznia a jelöltnek, ha Budapesten a fővárosi kerületi kompenzációs listáról és fővárosi területi listáról egyaránt mandátumot szerez, hogy melyiket fogadja el.
   
2011. január 1. - A jegyzőkönyveket át kell adni az illetékes levéltárnak. Eddig kell megőrizni a szavazólapokat a polgármesteri hivatalokban. Ezután a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni.
(forrás: Országos Választási Iroda)